A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Nagy Gábor: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. II.

A „Dél Hadseregcsoport" pedig átcsoportosítási terveinek végre­hajtásával volt elfoglalva. Túlságosan rövid ideje volt, hogy a ren­delkezésére álló vasút- és országutakon csapatait Székesfehérváron keresztül rendeltetési helyükre átdobja. A korán beköszöntő olvadás, a meleg tavaszi szél óráról-órára rontotta az utak állapotát. Balek tábornok, a 6. hadsereg parancsnoka március első napjaiban parancsot adott a 3. magyar hadseregnek, hogy a helyi lakosság bevonásával, a német műszaki alakulatok vezetésével hozza rendbe a Komárom— Székesfehérvár közötti utakat. Hiába dolgozott több mint 10 000 em­ber az utak megtisztításán, a Lepsény felé menetelő lovas hadosztá­lyok arról panaszkodtak, hogy lovaik hasig süllyednek a sárba. Ha­sonló nehézségekkel küzködtek a 44. gránátos hadosztály oszlopai is. A gépkocsi-oszlopok a Vértes és Bakony hegyi útjain akadtak el. A 6. SS páncélos hadsereg azt követelte, hogy a magyar katonaság és civil lakosság hozza rendbe a Komárom—Kisbér—Pápa, Győr— Zirc—Veszprém—Csorna—Pápa—Székesfehérvár és a Kisbér—Mór— Székesfehérvár közötti utakat. 16 Különösen rosszak voltak a Székesfehérvártól dél felé vezető utak. A 6. SS páncélos hadsereg vezérkari főnökének az volt a vé­leménye, ha itt nem következik be javulás, akkor el kell halasztani a támadás időpontját. 17 Nem volt jobb a helyzet a vasútvonalakon sem. A 6. SS pán­célos hadsereg csapatain kívül az összes hadosztályok nehéz fegy­veranyagát vasúti szállítással kellett Komáromon, Győrön, Veszpré­men keresztül Székesfehérvárra eljuttatni. A vasútvonalak áteresztő képessége korlátozott volt. Ezenkívül a 17. szovjet légihadsereg fel­derítő és bombázó gépei is csökkentették a szállítások ütemét. Balek tábornokot a minduntalan akadozó átcsoportosítások mel­lett nagyon idegesítette a szovjet légifelderítés megélénkülése, to­vábbá az, hogy az alárendeltségébe tartozó 1. magyar huszárhadosz­tálytól és a 25. magyar gyaloghadosztálytól egyre több katona szö­kött át a szovjet csapatokhoz. Nagyon félt, hogy a magyar katonák elárulják a németek támadási készületeit. Drákói intézkedéseket ve­zetett be a „szövetséges" magyar csapatok ellen. Megtiltotta, hogy magyar alegységek harcfelderítést végezzenek, mert, mint mondotta, ezen a címen átszöknek az oroszokhoz. A német csapatoknak paran­csot adott, hogy ha magyarokat látnak átszökni, azonnal nyissanak rájuk nehézfegyvereikből tüzet. 18 A német felderítés is rossz híreket szállított a „Dél hadsereg­csoport" parancsnokának. Egymás után jelentette, hogy a tervezett főcsapás irányában csapatmozgásokat, továbbá Seregélyestől keletre 200 szovjet harckocsit és rohamlöveget figyelt meg. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy a „3. Ukrán Front" felfedte a né­met csapatok támadási szándékát, és megfelelő ellenintézkedéseket tett. Vagyis a szovjet csapatok elhelyezkedése már nem azonos a február 20-i helyzettel. 19 A kedvezőtlen időjárás, a rossz útviszonyok miatt március 4-én a csapatok átcsoportosításában már 24 óra késés volt. Különösen a II. SS páncélos hadtest és a 44. gránátos hadosztály volt még tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom