A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

Jegyzetek 1 Borús József: Fejér megye felszabadítása. 1965. 2. sz. 2 Fejér Megyei Szemle 19i65. 2. sz. 5. o. 3 A Hadtörténelmi Intézet Levéltára, filmtár. 4 A Nagy Honvédő Háború története. IV. köt. Budapest: Zrínyi Katonai Kadó, 1966. es V köt 1967.: A. M. Szamszonov (szerk.) : Oszvobozsgyenie Vengrii ot fasizma. Moszkva: Nauka kiad. 1965,; R. J. Malinovszkij (fösz-erk.) : Budapest, Vena, Prága. Moszkva: Nauka kiad. 1965. 5 Ernst Rebentisch: Zum Kaukasus und zu den Tauern. Die Geschichte der 23. PanzerDivision. Esslingen a. N. 1963, (Az idézett, Fejér Megyei Szemlében megjelent dolgozat elkészítésekor még nem érkezett meg Magyarországra); Geschichte der 3. Panzer-Division Berlin—Brandenburg 1935—1945. Berlin, 1967.; Peter Strassner: Europaische Freiwillige Die Geschichte der 5. SS-Panzerdivision WIKING. Osnabrück, 1968. — A régebbi német munkákat és értékelésüket ld. tőlem: Az 1944—45. évi magyarországi harcok a nyugatnémet irodalomben. Világtörténet. Tájékoztató a külföldi történeti irodalomról. Kézirat gyanánt kiadja az MTA Történettudományi Intézete. ±965. 7—8. sz. 6 Magyar feldolgozás Tóth Sándor: A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon. Budapest, 1965. A munka értékelésére ld. Ölvedi Ignác: Kritikai megjegyzések Tóth Sándor: A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon c. művéhez. Századok 1967. 3—4. sz. — Legújabb feldolgozás Peter Gosztony: Endkampf an der Donau 1944/45. Wien—München—Zürich, 19Ö9. 7 A Nagy Honvédő Háború IV. 321. o. 8 Uo. 322. o. és a német Dél Hadseregcsoport hadműveleti naplója 1944. 11. 27. Hadtörténelmi Intézet Levéltára, filmtár, 1252. sz. filmtekercs. (A továbbiakban: KTB.). 9 KTB 1944. 11. 27. 10 Uo. — 11. 28-án, l.40-kor a 6. német hadsereg parancsot kapott a 23. német páncéloshadosztály Dunántúlra irányítására, egy tüzérezred törzsének 2 osztállyal, egy rohamlöveg-dandárnak az arcvonalból való kivonására, továbbá az i. páncéloshadosztály, az 503. Tigris-zászlóalj, tüzérség és páncélos-tüzérség átirányításának előkészítésére. 11 Rebentisch 409. s köv., ill. 445. s köv. o. 12i Uo. 446. o. 13 Az LVII. német páncéloshadtest 1944 szeptembere óta harcolt Magyarországon. Ld. Borús J.: Békés megye felszabadulása (1944. szeptember — október 7.). Békési Élet 1969. 3. sz. 14 KTB 1944. 11. 27. 15 KTB 1944. 11. 28. — A német szárazföldi haderő tábornokainak adataira ld. Wolf Keilig: Das deutsche Heer 1939—1945. c. összeállítás Die Generalität des Heeres im 2. Weltkrieg 1939—1945 részét. Bad Nauheim, é. n. 16 Hans Friessner: Verratene Schlachten. Die Tragödie der Deutschen Wehrmacht in Rumänien und Ungarn. Hamburg, 1956. 2, kiad. 179. és 224—225 o.; v. Weichs és Friessner telefonbeszélgetésére ld. KTB 1944. 11. 28. 17 KTB 1944. 11. 2#. 18 Uo. 19 KTB 1944. 11. 30. 20 Uo. 21 A Heeresgruppe Süd, Ia Nr. l'91/44. g. Kdos. Chefs, (titkos parancsnoki ügy, főnöki ügy) jelzéssel iktatott parancs tartalmi kivonata KTB 1944. 11. 30. 22 KTB 1944. 11. 30. és Rebentisch 447. o. 23 Rebentisch 447. o. 24 Rebentisch 447. és 449. o., valamint a 96. sz. vázlat a 448. és a 97. sz. vázlat a 450. oldalon. 25 KTB 1944. 12. 2. és Rebentisch 449. o. 26 KTB 1944. 12. 1. 27 Uo. 28 Uo. 29 KTB 1944. 12.2. Az elterjedt Margit-vonal helyett célszerűbb a Margit-állásról beszélni, mert nem vonalról, hanem állásrendszerről van szó. 30 KTB 1944. 12.2. 31 KTB 1944. 12 . 3. 32 KTB 1944. 12. 4. és Rebentisch 451. o. 33 KTB 1944. 12 . 4. és Rolf Stoves: 1. Panzer-Division 1935—1945. Chronik einer der drei Stamm-Divisionen der deutschen Panzerwaffe. Bad Nauheim, 1961. 689—690 o 34 KTB 1944. 12 . 4. 35 KTB 1944. 12. 5. és a Nagy Honvédő Háború IV. 321. o. — Peter Gosztony: Der Kampf um Budapest. München, 1964. c. munkája 24. oldalán azt állítja, hogy az átkelés vízalatti ponton hidakon történt. Ez a téves állítás azután szerepei Tóth Sándornál is, (í. m. 145. o.) aki ráadásul azt állítja, hogy az átkelés december 8-ra virradóra (') kezdődött meg. — A Fejér Megyei Szemle 1965. 2. számának 7. oldalán ugyancsak Gosztony nyomán szerepel a vízalatti híd, tévesen.