A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

A Fejér megyei 5000 lélekszámon felüli települések ipari és építőipari keresőinek aránya (30 %) a megyei és az országos falusi átlagnál 2-, illetve 3 %-kal magasabb. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a falvakban az iparosodás új formái jelentek meg, és különösen az elmúlt években fejlődtek erőteljesen: 1. A mezőgazdasági termelési folyamatok egyre jelentősebb része válik ipari munkává (pl. állattenyésztés gépesítése, kemizálás, stb.). 2. A mezőgazdasági nagyüzemek egyre szélesebb körben létesítenek termékeik feldolgozására, tagjaik foglalkoztatására, továbbá a helyi szükségletek kielégítésére javító-szolgáltató ipari üzemeket. 1966-ban a megyében 132 mezőgazdasági nagyüzem közül már 113-nál végeztek ipari tevékenységet a feldolgozó-, mellék-és segédüzemek keretében. Az ipari tevékenységet folytató üzemek száma ebben az évben 473 volt, ennek 63,8 %-ánál — 302-nél — mezőgazdasági termékeket dolgoztak fel különböző élelmiszeripari termékekké, illetve magasabb értékű takarmányokká (őrleményekké, koncentrátumokká). Az 1966. év folyamán 104 melléküzem, — az ipari tevékenységet folytatók 22 %-a, — túlnyomórészt nem mezőgazdasági eredetű alapanyagból állított elő ipari terméket (kő, kavics, homok, égetett mész, fafűrészáru, gomb stb.). Ugyanebben az évben 67 segédüzem működött, ezek elsősorban a gazdaságok munkaeszközeinek javítását és karbantartását végezték. A mezőgazdasági nagyüzemek ipari tevékenysége (1966) Ebből Az ipari munkások száma Megnevezés Az ipari üzemek száma a feldolgozó a melléka segedAz ipari munkások száma üzem Az ipari munkások száma Állami gazdaság Állami erdőgazdaság Gép- és gépjavító állomás Mezőgazdasági termelőszövetkezet 47 7 7 412 40 1 261 3 5 96 4 1 7 55 309 63 423 400 ÖSSZESEN 473 302 104 67 1195 A falvakban igen lényeges a magánkisiparosok szerepe a lakosság igényeinek kielégítésében. A megyében ia falvak kisiparosokkal való ellátottsága kedvezőbbnek látszik a városokénál, ugyanis az 1000 lakosra jutó kisiparosok száma a falvakban átlagosan 6,4, a megyei átlag 5,6 felett van. Annak ellenére, hogy a magánkisiparosok száma Fejér megye falvaiban 1964-ről 1966-ra 254 fővel emelkedett, a magánkisipar kellően nem tudta betölteni szerepét. Az 1966. év végén a fontosabb szakmák közül 2 faluban nem volt lakatos, 4-ben asztalos, 5-ben szabó, l-ben cipész, 3-ban fodrász, 4-ben villanyszerelő, 5-ben műszerész, 4-ben rádió- és tele víziószerelő, 5-ben építőipari javító, holott a lakosság igényelte. A fontosabb szakmák kisiparosaiból leg-