A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

kedett (650 fővel), amely az 1960—1966. évek közötti tényleges népességnövekedésnek a 92 %-a. Területátcsatolással ezenkívül Pusztaegres 438-, Nagyvenyim 296-, Bakonycsernye 237- és Pusztaszabolcs 200 fős külterületi lakotthellyel gyarapodott. Tolna és Pest megyékhez történt területátcsatolással 314-gyel csökkent Fejér megye falusi népessége. Más településhez történt átcsatolás miatt Pákozdon 656, Nagylókon 607, Kalózon 438 és Mezőfalván 296 főnyi a csökkenés. A lakosság foglalkozás szerinti megoszlására vonatkozó adatok a települések jellegére engednek következtetni. A foglalkozási főcsoportok (mezőgazdaság, ipar, egyéb) alapján három település-típus különböztethető meg: agrár (ahol a mezőgazdasági keresők aránya 55 %-nál magasabb), kétlaki (36,6—55 %-ig) és ahol a városias foglalkozásúak vannak túlsúlyban. A nagyarányú urbanizálódás eredményeképpen a mezőgazdasági keresők aránya 1949—1960-ig 74-ről 50 %-ra csökkent. A megye falvai közül 18-ban a nem mezőgazdasági foglalkozásúak vannak túlsúlyban, a kétlaki falvak száma pedig a legutóbbi népszámlálás adatai alapján 35. A település-típusok (%) Az urbánus A terület Az agrár A kétlaki Az összes I. fok II. fok A falvak Fejér megye 49,0 33,7 16,3 1,0 100,0 Dunántúl 75,0 16,3 7,1 1,6 100,0 Magyarország 71,0 17,0 8,8 3,2 100,0 A népesség Fejér megye 38,6 37,2 23,5 0,7 100,0 Dunántúl 56,4 22,1 16,6 4,9 100,0 Magyarország 57,3 20,6 14,1 8.0 100,0 A lakosság foglalkozási összetétele alapján megállapítható, hogy az urbanizációs folyamat megyénkben lényegesen előbbre tart az országosnál. A Budapest vonzáskörzetébe tartozó Pest, továbbá a fejlett iparral rendelkező Komárom, Veszprém, Nógrád és Borsod—Abaúj—Zemplén megyék után Fejér megye következik. A legnépesebb falvak közül a népesség foglalkozási összetétele alapján Bicske, Ercsi, Pusztaszabolcs és Gárdony állnak a legfejlettebb fokon; Mór, Sárbogárd, Enying, Polgárdi és Csákvár a kétlakiak, valamint Seregélyes és Mezőfalva az agrár jellegűek közé sorolható. A mezőgazdasági keresők aránya a közepes népességszámmal rendelkező Beloianniszban a legalacsonyabb (11 %). Az ingázási centrumoktól távol eső, — vasútállomással nem rendelkező, — falvakban az agrár-