A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

san a falusi külterületi népesség aránya 16 %, a megyék között Fejéimegye a 8. helyet foglalja el. Bács-Kiskun megyében a legmagasabb (36 %), Vas megyében pedig csak 4,5. A felszabadulás után -— a társadalmi-gazdasági változások következtében — a mezőgazdasági jellegű külterületek népessége csökkent, egyes iparvidékek (bányák, ipartelepek) közelében levőké pedig növekedett. Kivételt képeznek ez alól a spontán változás alól a telepített falvak (Beloiannisz és Mátyásdomb). A külterületi népesség száma 1949—1960-ig közel 19 ezer fővel, a falusi népességhez viszonyított aránya pedig 9 0 o-kal csökkent. A falusi külterületi népesség Terület Számszerint Aránya (° Terület 1930 1949 1960 1930 1949 1960 Magyarország 1 207 397 67 200 48 436 29,9 26,4 17,8 Fejér megye 72 233 1 056 228 947 710 20,8 19,2 15,8 A megye külterületi népességének közel 50 %-a 200 főt meghaladó népességű településeken lakott a legutóbbi népszámlálás időpontjában, amelyek legtöbbje tulajdonképpen zárt falusi település. Ezek közül néhány megközelíti, vagy meghaladja az ,,anyaközség" népességét; így Mecsei-bányatelep Balinka népességének 72 %-át, Igar-Vámszőlőhegy Igarnak 68 %-át teszi ki. Jelentős a külterületi népesség aránya továbbá az alábbi helyeken: Kisszentmiklós Baracs népességének 47 %a, Seregélyes-Szőlőhegy Seregélyes népességének 44 %• -a, Szár-Üjtelep Szár népességének 37 %-a, Felsőkörtvélyes Sárszentágota népességének 35 %-a, Daru-Szőlőhegy Előszállás népességének 35 %• -a. Börgönd Pákozd népességének 34 % -a. Kislók Nagylók népességének 34 % -a, Sárhatvan Kálóz népességének 34 % -a. A kisebb népességű (mezőgazdasági jellegű) külterületi települések (tanyák) elsorvadnak; a megye 935 külterületi településéből 30 lakatlan, elhagyott volt 1960. január 1-én.