A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében
Fejér megyében 54 %, az országosnál 25 %-kal magasabb; ezek népessége az össznépességhez viszonyítva 82 %, amely az országosnál 15 %-kal magasabb. Még szembetűnőbbek a megyére vonatkozó adatok a Dunántúl délnyugati és nyugati részével összehasonlítva. Itt a falusi népességnek mindössze 20—22 %-a lakik nagyobb népességszámú falvakban. A települések nagysága a lakosság életkörülményeinek különbözőségét is kifejezi, de demográfiai vonatkozású kihatásai is vannak. A kisebb településeken nagyobb a termékenység; vándorlási többlettel kizárólag a nagy falvak (5—10 ezres kategória) rendelkeznek, a kisebb települési kategóriák felé haladva a vándorlási veszteség egyre fokozódik. Az 1960—1966. évek adatai alapján a 3—5 ezres népességű falvakban az 1000 lakosra jutó vándorlási veszteség 6, ezzel szemben a 301—500-as kategóriában már 42. Hatással van továbbá a falvak nagyságrendje a népesség tömörülésére is; a nagy falvak népsűrűsége (80—100 fő/km 2 ) jóval meghaladja a megyei átlagot (66 főykm 2 ). A falusi települések népességszáma 1930—1966-ig közel 37 ezerrel, 16 %-kal növekedett. Országosan a falvak népességszámának növekedése kisebb mértékű volt (5 %-os) a vizsgált időszak alatt. A falusi népesség országosan 1930—1960-ig 9 %-kal növekedett, azóta 4 %-kal csökkent. A falusi népesség Év Számszerint A z 1930. évihez viszonyítva (%) Aránya az össznépességből (%) Év Számszerint Fejér megyében az országban Fejér megyében az országban 1930 236 506 100,0 100,0 84,1 76,4 1941 244 767 103,5 103,8 82,5 75,6 1949 250 980 106,1 105,5 84,7 76,7 1960 272 267 115,1 108,5 75,8 73,6 1966 273 270 115,5 104,5 71,1 70,4 A falusi népesség aránya az országoshoz hasonlóan hosszabb idő óta csökkenő irányzatú, az elmúlt 17 év során (1949—1966-ig) 13 %kai csökkent. A falusi népesség abszolút számban is csökkent 1962-ben 583 és 1966-ban 17 fővel. A megye falusi települései közül 64-ben növekedett a népesség az elmúlt 17 évben. A népesség szalma — a falvak fejlettségi kategóriái szerint vizsgálva — a városias és erősen fejlett kategóriákban növekedett. 1000 lakosra számítva az erősen fejlett településeken tényleges szaporodás (-4- 6 fő) a közepesen és gyengén fejlett kategóriákban pedig tényleges fogyás (— 3, illetve — 22 fő) következett be a nagyarányú vándorlási veszteség miatt. A külön megfigyelt 5000-nél nagyobb népességszámú 11 település népessége 1949—1966-ig több, mint 14 ezer fővel (23 %-kal) növekedett.
