A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

Fejér megye népmozgalmi eredményei 3. A beruházások és a két fő termelési ág (ipar és mezőgazdaság) áttekintése A második világháború Fejér megyében is sok anyagi áldozatot követelt. A károk nagyságára enged következtetni, hogy az akkori megye 95 községéből 59, és Székesfehérvár több, mint 3 hónapig hadszintér volt. 74 település és a város légitámadást szenvedett. A háború alatt a lakóépületeknek közel 20 %-a szenvedett kárt. Ezenbelül is legnagyobb Székesfehérvár vesztesége volt, ahoi a 7700 lakóépületből 792 teljesen elpusztult, 2754 súlyos sérüléseket szenvedett, a 142 városi középületből és nagyobb gyárépületből 21 semmisült meg, 34 pedig súlyosan megsérült. Teljesen elpusztult a székesfehérvári és a sárbogárdi vasúti pályaudvar, a közúthálózat nagy része, a székesfehérvári téglagyár, a mezőgazdaság állatállományának és szállítóeszközeinek jelentős hányada. Az első hároméves tervidőszak folyamán 1947—1949 között nagyobbrészt helyreállították a megyében a háborús károkat, és megkezdték az első ötéves tervben megvalósítandó nagyberuházások előkészítését (a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítését, a Dunai Vasmű és Danaújváros létesítését, a Fejér megyei bauxitbányák, a balinkai szénbánya, a puszlavámi szénbánya beruházásait stb.). A Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatóságán végzett számítások szerint Fejér megyében az elmúlt 20 évben, folyóáron számolva, mintegy 30—35 milliárd Ft-ot fordítottak a