A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

Különösen nagy hatást gyakorolt az egykori elmaradatott mezőgazdasági vidék lakosságának életére Dunaújváros felépítése és további fejlődése. Jellemző, hogy a volt enyingi és sárbogárdi járásban, ahol az ipari és építőipari népesség aránya 1949-ben 10, illetve 9 % volt, 1960-ra csak 15 %-ra nőtt. Ugyanakkor a dunaújvárosi járás községeiben 13-ról 29 %-ra emelkedett. Ezt bizonyítja az is, hogy a Dunaújvárosban foglalkoztatottaknak 27 %-a a környező településeken lakik. A város közelében fekvő és hozzá jó közlekedési összeköttetéssel kapcsolódó falvak keresőinek 40—50 %-a a városban dolgozik (Nagyvenyim, Rácalmás, Kisapostag). A fentiek, valamint a megye munkaierőmérlegei és a hozzájuk kapcsolódó számítások alapján megállapítható, hogy a környező megyék ás Budapest ipari fejlődése is növelte a megye lakosságának társadalmi mobilitását. Az ipartelepítés hatására nemcsak, a megyén belüli, hanem a megyék közötti ingázók száma is jelentősen megnövekedett. 1966. január 1-én a megyében állandó jelleggel lakó aktív keresőknek mintegy 10 %-a (19 000 fő) a megyén kívül dolgozott. A kijáró dolgozók aránya az ország megyéi között Pest megye után Fejér megyében a legnagyobb. A megyéből eljáró keresők legnagyobb része Budapesten (60 %), a szomszédos Veszprém megyében (14 %), Komárom megyében (13 %) és Pest megyében (9 %) dolgozik. Ezzel szemben a Fejér megye területén dolgozó aktív keresőknek mintegy 6 %-a (közel 11 000 fő) más megyei lakos volt. Legjelentősebb ingázás Dunaújváros üzemeibe történik, főleg Tolna és Bács-Kiskun megye közeli falvaiból. A népesságben bekövetkezett társadalmi átalakulás hatással volt a természetes nép-mozgalomra is. A korábban ismertetett átrétegeződés — a mezőgazdaságból az iparba — a népiesség legtermékenyebb rétegének, a parasztságnak az arányát csökkentette, amely a születési arányszámok süllyedését vonta maga után. Hatással voltak a születések számának alakulására más tényezők is, főleg adminisztratív intézkedések és a népesság összetételében beállott egyéb változások. Annak ellenére, hogy a városi ás a falusi születésmozgalom közötti különbség vizsgálatánál mindig a falusi lakosságnál találjuk a magasabb születési arányszámot, a születési mozgalmat befolyásoló tényezők a városi születésgyakoriság emelkedésére voltak kedvezőbb hatással. Az 1960. és 1966. évek közötti változások a falusi és a városi születésgyakoriságra azonosan hatottak, de míg a két város együttes 1966. évi nyers élveszületési arányszáma csaknem elérte az 1960-as évit, a falvakban 15,8 %-kal kevesebb volt. 1967. és 1968. .évi tapasztalatok szerint a születések számában és arányában további kedvező változások következtek be, elsősorban a szociális gondoskodás növelése, illetve kiterjesztése következtében.