A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

politikát folytatnak. „Ez tűrhetetlen és nem tartható állapot. . . Ügy, hogy szükséges megtenni egy óvintézkedést, hogy behozzuk a lemaradást." Horváth Márton — az értekezlet hangulatára utalva — megállapította: „Ezekből a felszólalásokból úgy néz ki, hogy mi a Dunai Vasművét valami szégyenfoltnak tekintjük." Ez túlzás. „Jelentősége nem csak a népgazdaság számára óriási, hanem egyike azoknak a legnagyobb kapuknak, ahol a munkásosztályba beáramlanak a paraszti rétegek, de nem csak a paraszti rétegek, hanem besettenkedik az ellenség is." Ezért a helyi tevékenység nem csak munka, hanem az ellenség elleni harc területe is. A feladat — többek között — abban áll, hogy a mérnökök és a technikusok tapasztalataikon keresztül ne csak a munkájukat tanulják meg, hanem a tömegek nevelését is. Az építkezésen kialakult helyzetet jellemezve megállapította: korábban volt a tervnélküli építkezések időszaka, most a pallér nélküliség tapasztalható. Véleménye szerint, nagyobb a cél iránti lelkesedés a dolgozók, mint az építkezést vezető gazdasági-technikai irányítók között. A feladat abban áll, hogy a szakmai lelkesedést kell felkelteni a feladatok megértésével. A dolgozók körében jobban kell érvényesülnie az egyéni érdekeltségnek, az anyagi ösztönzőknek. Ma viszont — állapította meg — a legkisebb keresetek itt vannak. A bérezést a norma teljesítésétől elszakítva dolgozták ki. E tekintetben nem normalazítás a jellemző, hanem az igazságtalanság. Hiányolta, hogy az értekezleten nem merült fel a párt munkája. Jóllehet az agitátorok száma kevés. Ez is közrejátszott abban, hogy „az ellenség megszervezte ezt a lemaradást". Javaslata: tervet kell készíteni mind a Vasmű építésére, mind az ellenség legyőzése érdekében. A felhozott érvek, az értekezleten kialakult hangulat azt tükrözte, mintha az előállott helyzet kizárólag a helyi vezetés hibájából, csak szubjektív okokból következett volna be. A valóságban az volt a helyzet, hogy gazdaságpolitikánk torzulásából származó elégtelen feltételek között a helyi vezetés nem tudott úrrá lenni a nehézségeken. Ez mint alapvető ok nem zárja ki, hogy a helyi vezetésnek is meg voltak a maga problémái, gyengeségei. A Dunai Vasmű építésén kialakult helyzet minden kiélezettségével része volt gazdaságpolitikánk országos arányú torzulásának, az abból származó problémáknak. Erre az értekezlet nem utalt. Ezért a helyzet úgy alakult, hogy a felelősség kérdése elsősorban az építkezés vezetésével szemben vetődött fel. A helyi vezetők önkritikusan feltárták mulasztásaikat, nehézségeiket, problémáikat. A felső vezetés — az itt kialakult helyzet kapcsán — kevésbé mutatkozott önkritikusnak. A júliusi értekezlet fordulópontot jelentett az építkezésen. Nyár folyamán több olyan •—• országos szervek által hozott — intézkedés születik, amelyek megalkotásában a Dunai Vasmű építésén lefolytatott vizsgálat tapasztalatainak is része volt. Ezek meghozatalával népgazdaságunk egészének problémáit kívánták megoldani és ezen belül a Dunai Vasmű építését segíteni.