A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

A tervlebontás (és a munkalapok) hiánya következtében a dolgozók több helyen sem feladataikat, sem keresetük alakulását előre nem ismerték. Az ugyanerre az okra visszavezethető munkaerőátcsoportosítások a keresetek ingadozását eredményezték.

2

'

75 A vizsgálat megállapításaiból arról értesülünk, hogy egyes helyeken (pl. a női építkezésen) a bérezés a norma teljesítésétől függetlenedett (a 150—200 %-ot teljesítők ugyanannyit kerestek, mint az 50—60 %-ot elérők).

276 Egy jelentés arról szól, hogy a fegyelem lazaságából adódóan a fizikai dolgozók 10 %-a nem dolgozza le a nyári időszakban előírt 52—53 órát.

277 Források sora utal arra is, hogy a bérek számfejtése és kifizetése körüli pontatlanságok nemcsak elkedvetlenedést, hanem munkaerő-elvándorlást is előidézitek.

278 E jelenségek arányainak ismeretében a vizsgálódó szervek olyan megállapítást tettek, hogy a legalacsonyabb keresetek az építkezésen találhatók".

279 Az említettek alapján levonható olyan következtetés, hogy az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos problémák elsősorban nem a bérszínvonal, a kereseti lehetőségek alacsony voltából, hanem mindenekelőtt a munkaszervezés hiányosságaiból, a fegyelem lazaságaiból származtak. A munkaerőgazdálkodás nehézségeiből, a munkaszervezés gyengeségéből adódóan solk volt a munkakiesés (a nem megfelelő intenzitású munka, az állásidő). Ezt a problémát fokozta a munkafegyelem körüli lazaság. így kifizetésre kerültek olyan bérek is, amelyek mögött tényleges, vagy a bérrel arányos teljesítmény nem volt,. Ez a körülmény nem hatott ösztönzően azokra, akik dolgozni (és keresni) akartak, de fedezéket nyújtott olyan egyéneknek, akik csak keresni szándékoztak. Az említettek mellett jellemző, hogy a béren felüli juttatásokban az építkezés sokat nyújtott dolgozói számára. Az országos közellátási problémák ott kevésbé hatottak, az ellátás megfelelő volt. A heti étkezésért pl. 28 Ft-ot kellett fizetni. Ezért napi háromszori étkezésben részesültek az igénylők.

280 Biztosítva volt a kedvezményes utazás is. (A havi egyszeri hazautazás költségeit a vállalatok fizették. Hetenként viszont féláron utazhattak lakóhelyükre a dolgozók).

281 Minimális térítés fejében szállást kaphattak, az egészségügyi és kulturális szolgáltatásokat csaknem díjmentesen vehették igénybe. Mindezek mellett az építkezés vonzó távlatot is feltárt dolgozói számára. A munkavállalók előtt megnyitotta a szakma-tanulás (átképzés) lehetőségét, az iparba történő átmenet útját. A dolgozó (és családja) számára a letelepedés lehetőségét. (Jellemző, hogy az 1951-es évben az országosan állami erőből készült lakásoknak csaknem Vs-ét itt építették.)

282 A letelepülők gyermekei számára bölcsődék, óvodák, iskolák voltak készülőben. Mindezek a vonzó jövőt képviselték, érzékeltették. A jelenben közvetlenül ható nehézségek azonban általában erősebben érvényesültek a távlati lehetőségeknél. Az anyagi érde-