A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén

zati létesítményeik tekintetében) az, 1951. évi terv hatalmas feladatokat tűzött, ki.

107 A városépítés tervében az 1950-ben elkezdett lakások befejezése mellett újabb 1100 megkezdése (ideiglenes munkásszállás céliára), majd további 800 előkészítése, beindítása;

108 továbbá pártház, tanácsház, 20 tantermes iskola, 160 férőhelyes óvoda, 30 férőhelyes bölcsőde, mozi, rendelőintézet, mosoda, ételgyár, vágóhíd építése szerepelt. Az ipari (a gyári) építkezés éves terve a segédüzemek befejezését (mechanika, kovácsműhely, öntöde), a kiszolgálók (tűzálló-téglagyár, kokszoló, ércelőkészítő) elkezdését és a törzsgyárrészlegek építésének előkészítését irányozta elő. Az év folyamán lényegében be kívánták fejezni a hálózati létesítmények építését.

109 Az építkezés két legnagyobb vállalatainak félévi tervelőirányzata meghaladta a 350 millió forintot. A magasépítőknek az első negyedben több mint 100, a második negyedben közel 200 milliót kellett beruházniuk. A mélyépítők előirányzata 50 millió forint volt. A beruházásokra előirányzott összeg több mint fele a gyárépítést szolgálta.

110 1951 folyamán — az említett célkitűzéseknek megfelelően — a kivitelezés munkáit, elsősorban a gyári építésiben gyorsítani kellett. A. feszített feladatok megvalósítása a dolgozók számának jelentős emelését, a terv- és anyagellátás javítását, az építkezés politikai és gazdasági" irányításának fejlesztését tette szükségessé. Az 1951. évi feladatok ismertetése után tekintsük át előbb a gazdasági vezetés helyzetét, majd ehhez kapcsolódóan a munkáslétszám alakulását és annak összetételét. 1951 tavaszán az építkezésen 29 kisebb-nagyobb vállalat tevékenykedett. A már említett Dunamenti Magas- és Dunamenti Mélyépítő Vállalat mellett a kivitelezés munkájában részt vett a (szombathelyi székhelyű) ÉM 72 l-es Építőipari Vállalat, az Űt-Vasút, — a Csatormaépítő, a Betonépítő (helyi részlege), a Hídépítő, a MÁV, az ÉM Dunamenti Villanyszerelő Vállalat.

111 (A jelentősebb ellátó és szállító vállalatokról már korábban szó esett.) Április .hónap folyamán megkezdődött az építőipari vállalatok trösztösítésé, az irányítás átszervezése. Az építkezésen a nyár, illetve a kora ősz, folyamán két tröszt alakult; a 26. számú (magas-) Építőipari Tröszt és a 33. számú Mélyépítő Tröszt.

112 Tavasszal a vállalatok élén Kővágó István, illetve Bittera László állt.

113 A meginduló átszervezés, móginkább annak elhúzódása miatt a helyi gazdasági vezetők és a műszakiak között bizonytalanság kapott lábra, és a főhatósági odairányított káderek egy része vonakodott új munkahelyét elfoglalni.

114 Az említettek a munka szervezésében, a tervek teljesítésében kedvezőtlenül .éreztették hatásukat, Az említett káderproblémák ellenére a műszakiak aránya kedvező volt. Számszerű adat ugyan nem áll rendelkezésre, de egyes felelős vezetők megállapításaiból az derül ki, hogy arányuk háromszorosa annak, amely más építkezésekre jellemző. Mind a gazdasági, mind a műszaki vezetés sajátossága, hogy közvetlen tapasztalataik alapján munkájukat megtanulták ,a vezetésben, a tömegek nevelésében azonban még kellő jártasságot nem szereztek.

115