A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
Feladataik sorát bővítette a SZOT Elnökségének állásfoglalása (amely a szakszervezetek feladatait szabta meg a Központi Vezetőségi határozattal kapcsolatban), 41 majd az egységes ifjúsági szervezet, a DISZ megalakulását kimondó párthatározat végrehajtása. 42 Végül a Politikai Bizottság július 24-i határozata, 43 amely a szakszervezeti munka jellegét határozta meg a proletárdiktatúra viszonyai között. Az értekezletet követő hetekben aktív politikai munka indult a párt politikai bázisának szélesítése, a dolgozók nevelése érdekében. Ezt a munkát a párt tagjai a vállalati törzsgárdákra, az aktivizálható szervezett dolgozókra támaszkodva végezték. Eredménye már a nyár folyamán megmutatkozott, mind a szervezettség emelkedésében, mind az építkezés légkörének változásában. A kommunisták tevékenysége nyomán sorra alakulnak a párt-, illetve tömegszervezetek. Július első felében pártalapszervezet, majd szakszervezeti üzemi bizottság jött létre. 44 Az országos kongresszus után másfél hónappal vállalati DISZ alapszervezet, majd szintén augusztus első napjaiban a Szabadságharcos Szövetség (SZHSZ) helyi szervezete alakul meg. 45 E szervezetek tevékenységével a tagság passzívabb részének számbavétele indul meg (pl. szakszervezeti vonatkozásban), másrészt új tagok nyerése mind a SZHSZ, mind a DISZ számára. E munka azzal a céllal folyt, hogy néhány hónapon belül létrehozzák az egész építkezést átfogó szervezeteket. Ezt a törekvést szolgálta szeptemberben az építkezést átfogó szakszervezeti gyűlés tartása. 46 Ez a szándék ért célt egy hónappal később az építkezés DISZ bizottságának megalakulásával. 47 A pártépítésben e folyamat végpontját határozta meg a Központi Vezetőség novemberi, Vasműre vonatkozó határozata. Az őszi tanácsválasztás lebonyolítása újabb lendületet adott a politikai munkának. Ezen feladat végrehajtása azzal járt, hogy a két terület (a községi és telepi) egymástól elszigetelten dolgozó párt- és tömegszervezetei közelebb kerültek egymáshoz, miután a telepiek konkrét segítséget nyújtottak a községi választások lebonyolításában. Ez a kapcsolat tovább mélyült azzal is, hogy az építkezés dolgozói közül 24-et jelöltek a községi tanácstagok sorába. 48 Az említett szervezetek létrehozása, a politikai bázis szélesedése lehetővé tette, hogy az építkezés kommunistái támogatást nyújtsanak a termelés szervezéséhez, a munkafegyelem szilárdításához. A pártós tömegszervezetek tagjai a vállalati vezetéssel együttműködve, politikai felvilágosító munkával segítették az építkezés sejtjeinek, a brigádoknak létrehozását; a szervezést, a munkafegyelmet kártékonyán befolyásoló nézetek, a politikai helyzettel kapcsolatos alaptalan híresztelések visszaverését és eloszlatását. A politikai aktivisták közreműködtek abban is, hogy a dolgozók minél nagyobb számban vállaljanak szerződésben kötelezettséget, hogy huzamosabb időn át munkahelyükön maradnak és tervüket teljesítik (hosszúlejáratú versenyszerződést kötnek), és kapcsolódjanak be a munkaversenyekbe. A politikai munka nyomán jelentős kezdeti eredmények születtek. A nyár folyamán már az építkezés dolgozóinak mintegy 20—25 %-a vett részt a hosszúlejáratú versenyben. Augusztusban — a koreai