A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

ebben a sávban, és az országúton elérik és elfoglalják Enyinget. Itt a nyitott jobbszárny védelmét a 394. páncélgránátos ezred részei és magyar alakulatok veszik át, a 6. páncélos-ezred és a 3. páncélgránátos-ezred egészen Kalózig tör előre, itt átkel a Malom-csatornán. Az éjszakát a németek átcsoportosításra és utánpótlásra használják fel.

142 A IV. SS-páncéloshadtest mellett balról, tehát északabbra a III. német páncéloshadtest támad. Az SS-ek baloldali szomszédja a német lovasdandár, ettől pedig még északabbra a 23. német páncéloshadosztály helyezkedik el. A hadosztály fel derítőosztálya a 3. páncéloshadosztályhoz van kikülönítve, s január 18-án az 1. és a 3. páncéloshadosztály felderítőosztályával együtt felderítőcsoportot alkot. Ez a csoport egészen a Sió-csatornáig tör előre, és Mezőkomárom és Simontornya között biztosítja magyar alakulatok csatlakozását a Sió északi partján. „A magyarok félnek és bizonytalanok, mivel nincs elegendő mennyiségű nehéz-, mindenekelőtt páncéltörő fegyverük." Ugyancsak nincs a hadosztálynál az egész 51. páncélosutász-zászlóalj sem, ennek részei a Wiking támadási sávjában szedik az aknákat. 18-ára a 23. páncéloshadosztály azt a parancsot kapja, hogy törjön előre déli és délkeleti irányba, ezzel kössön le szovjet erőket, és vegye birtokába a Székesfehérvártól északra húzódó magaslatokat. Reggel a 128. páncélvadász osztály és egy század utász Gyulamajornál támad, a hadosztály páncéloscsoportja pedig 6.45-kor Sárkeresztestől keletre kiindulva délnek. A csoportban van a 23. páncélosezred 14 harckocsija, a Feldherrnhalle páncélgránátos-hadosztály nyolc Tigrise és 4 lángszórós harckocsi. A német harckocsik előbb leküzdenek egy szovjet páncéltörőágyú-állást, majd aknazáron kell áthatolniuk. Kisebb pataken átkelve, szovjet harckocsik és rohamlövegek támadják a németeket, de ezek elhárítják a támadást, és megsemmisítik az e területen található páncéltörőágyúkat is. A 153-as magaslattól északnyugatra és északra a páncélgránátosok védőállás kiépítésébe kezdenek.

148 Január 19-én a IV. SS-páncéloshadtest folytatja a támadást. A németek számára e napon is jelentős siker születik: az 1. páncéloshadosztály harckocsijai, miután délre elkészül a híd a Sárviz-csatornán, tovább gördülnek kelet felé, és elérik, majd elvágják a Székesfehérvár—Seregélyes közötti országutat. Ez az út létfontosságú a a Székesfehérváron és környékén levő szovjet csapatok számára a főerőkkel való összeköttetés és utánpótlás szempontjából. Éppen ezért a német pánoéloscsoport ellen a szovjet harckocsik nyomban megkezdik az ellenlökéseket, Székesfehérvár felől és délről is. Az ellenlökések a január 20-ára forduló éjszaka is tartanak, de a német harckocsizók és páncélgránátosok, a Föoeny pusztán állásban levő 73. páncélos-tüzérezred tűztámogatásával, valamennyit el tudják hárítani. A hadosztály balszárnya e napon Székesfehérvárt közelíti meg, és délnyugatról, valamint délről záróállást foglal a város körül. Végül a 24. páncéloshadosztály 1. páncéloshadosztályhoz beosztott Párduc-osztályának 45 harckocsija előretör a Velencei-tó délnyugati széléhez.

144