A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében

Az év végén a tisztifőorvosnak a közigazgatási bizottság előtt tartott beszámolójában is felmerült a súlyos tejhiány. A beszámoló megemlítette, hogy a tervezett és szükséges 900 liter tej helyett csupán 200 litert kaptak a csecsemők és a gyermekek. Az utóbbiak is, csak két éves korig.

58 A megyei tisztifőorvos havi jelentéseiben is rendszeresen ismétlődő téma volt a tej- és cukorhiány: ,,A vármegyében a csecsemők és gyermekek fejlődése általában gyenge és feltűnően érezhető a tej, a cukor, a tejneműek hiánya. A tejellátás a községekben igen nehéz, a cukorhoz pedig hozzájutni szinte lehetetlen."

39 A megye működő óvodáiban étkeztetési akciókat szerveztek és időnként burgonyacukrot is osztottak. Arról is tudunk, hogy több Zöldkeresztes Egészségvédelmi Kör megszervezte a csecsemők és kisgyermekek tejjel való ellátását, 3 éves korig. November hónapban egészségvédelmi akciót indítottak az egészségügyi szervek. Ennek keretében a gyermekek 3 éves korig injekcióban D vitamint kaptak az Egészségvédelmi körök és a hatósági orvosok útján. Ez az akció a vitamin-szegény táplálkozás ártalmainak, elsősorban az angolkórnak a megelőzését szolgálta. Hasonló célból a terhes anyák terhességük második felében vitamin drazsét kaptak. 1945 telén a Nemzeti Segély központja 940 kg cukrot utalt ki a vármegye 5 járása részére. Arról is hírt adnak a már említett tisztiorvosi havi jelentések, hogy a vármegye több községében a gyermekek tej ellátását helyileg oldották meg. Ezekben a helységekben a gyermekek 3 éves korig 3—5 dl tejet kaptak. A súlyos szociális viszonyok és élelmezési nehézségek enyhítésére a népjóléti miniszter 7551/45. (I) 9. sz. rendelete 1945/46. telére étkeztetési akciót kezdeményezett. Bár jelentősebb összeget bocsátottak a törvényhatóságok és megyei városok rendelkezésére, ez az összeg nem volt elégséges, szükség volt a széles társadalmi összefogásra is. A cél, ahogy a rendelet meghatározza:... ,,a demokratikus Magyarország első és legnehezebb telén egy ember se maradjon egy tál meleg étel, vagy egy darab kenyér nélkül."

40 Erősen emelkedett — bár kimondottan járványszerűvé nem vált -— a felszabadulás évében úgyszólván majd minden fertőző megbetegedés arányszáma. Ennek mértékét bizonyos fokig a járási tisztiorvosi jelentések is tükrözik. Tekintettel azonban arra, hogy az adatszolgáltatás hiányos volt, és a bejelentési kötelezettségnek nem mindenütt tettek eleget, továbbá a lakosság körében mutatkozó nagymérvű mozgás (többek között a földreform során pusztákra, tanyákra való kiköltözés), az orvos és gyógyszerhiány stb., megengedi annak feltételezését, hogy a tényleges megbetegedés jóval több volt annál a számnál,, mint amely a gyógykezeltek és megbetegedettek nyilvántartásában szerepelt.

41 Az itt következő táblázatok a bejelentett fertőző betegségek állásáról adnak áttekintést az 1944-es és 1945-ös években.