A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Kárpáti Endre: Fejér megye egészségügyi helyzete a felszabadulás évében

hullámzó harcoknak, légitámadásoknak, aknarobbanásoknak sok polgári áldozata volt. Az összhalandóságban az átlagosnál jóval magasabb értékben szerepel a csecsemőhalandóság, ami szintén a háborút követő nélkülözésekkel, leromlott higiénés körülményekkel hozható kapcsolatba. A csecsemőhalandósággal kapcsolatban bizonyos szélsőségeket figyelhetünk meg. így pl. a székesfehérvári járásban a 100 élveszülöttre eső csecsemőhalandóság több községben 10 % körül mozog, sőt van két olyan község is, ahol a jónak mondható 10 % alatt marad.

2,0 Ezzel szemben több olyan község van a járás területén, ahol ez az arányszám meghaladja a 35 %-ot, sőt eléri a példátlanul magas 50 %-ot is. Nem véletlen, hogy itt éppen azok a községek szerepelnek — Tác, Zámoly, Sárkeresztes, Pákozd, — melyek a harcok alatt a legtöbbet szenvedtek, s mely községeknek állatállománya, ingósága úgyszólván teljesen elpusztult. Hasonló jelenségekkel találkozunk a többi járásban is, különösen a móri és váli járásokban. Viszonylag jobb arányszámokat az adonyi és sárbogárdi járásokban találunk. Talán még az adonyi járás csecsemőhalálozási aránya a legkiegyenlítettebb. Itt egy község sincs, melynek csecsemőhalálozási arányszáma elérné a 30 %-ot. E két járásban a polgári lakosságot anyagiakban is kevesebb veszteség érte, mint az előző 3 járásban, a lakosság számában beállott fogyásuk is kedvezőbb képet mutat. Az egyes járások csecsemőhalandóságának megállapítását nehezíti a hiányos és ellentmondó adatközlés. Többféle kimutatás készült az egyes járások népmozgalmi viszonyairól. Az itt közölt adatok eltéréseket mutatnak egyéb, a járási tisztiorvosok által és a megyei szociális felügyelő által más alkalommal közölt adatoktól. Bár ezek az eltérések az egyes községeknél lényeges eltéréseket mutatnak, a járási átlagnál kisebb különbségekre vezetnek, a megyei átlagot azonban nem befolyásolják lényegesen. A megye járásainak 100 élveszülöttre eső csecsemőhalandósági aránya 1945-ben:

27 Megyei szociális felügyelő adatai Járási tiszt iorvosok alapján: adatai alapján: Váli járás 29,9 % 29,4 % Móri járás 25,3 % 26,2 % Fehérvári járás 20,5 % 23,3 % S zékesf ehérvár 20,6 % 22,2 % Adonyi járás 19,7 % 19,0 % Sárbogárdi járás 18,6 % 18,4 % Megyei átlag: 22,4 % 23,1 % Az élveszületések száma Fejér megyében 1945-ben 1000 lakosra számítva 17,8 ezrelék volt, abszolút számban 4511.

28 Az összhalálozás ugyanezen évben 7991, 31,8 ezrelék. A természetes szaporodásban erős fogyás következett be: 3480, ami 14 ezreléknek felel meg.

29 Ha az 1945-ös és az 1944-es év népesedési arányszámait összehasonlítjuk, igen lényeges eltéréseket találunk.

30