A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.
meg kell tenni a budapesti csapatok tehervitorlázókkal való jobb ellátására." 132 Január 11-én a fejér-megyei harcokban a németek kisebb sikert tudnak felmutatni. Amíg Székesfehérvártól északra a szovjet csapatok a 23. páncéloshadosztály felderítőosztályát vissza tudták szorítani, addig Zámolynál a 4. lovasdandár támadása eredménnyel jár, a község a németek kezére kerül. A szovjet csapatok tehervitorlázókkal gyalogságot szállítanak Zámolyhoz, de a község elfoglalását nem sikerül megakadályozni. Zámolytól északra a németek, rohamlövegek bevetésével, eljutnak az útkereszteződésig, de veszteségeik és a szovjet csatarepülőgépek támadásai miatt kénytelenek visszavonulni. Az arcvonal többi szakaszán a megyében nincs lényeges változás, a IV. SS-páncéloshadtest Bicskétől nyugatra levő részeit tovább támadják a szovjet csapatok. A IV. SS-páncéloshadtestnek a Pilis-hegységben támadó csoportja az esti órákban benyomul Pilisszentkereszt községbe. Ennek ellenére Guderian 20.10-kor közli Wöhlerrel: Hitler a felhozott érvek ellenére parancsot adott a déli megoldásra. Az átcsoportosítást azonnal meg kell kezdeni. A súlypontot a Velencei-tótól délre kell megválasztani, minél messzebb a Székesfehérvártól északra most folyó támadás színhelyétől. 13,3 Január 12-én megérkezik az OKH távirati parancsa a „Konrád 3" hadműveletre. Eszerint a támadáshoz össze kell vonni az 1. és a 23. páncéloshadosztályt, a IV. SS-páncéloshadtestet és a 4. lovasdandárt, továbbá az erősítésül a Balek seregcsoporthoz már útban levő harckocsikat. Ez az erősítés az 509-es Tigris-osztályból, az I/24-es Párduc-osztályból, a 303-as rohamtüzér-dandárból, a 19-es sorozatvető-dandárból, a 35l-es lángszórós-harckocsiszázadból és egy Taifun-századból áll. A 4. SS-páncéloshadtest helyét a 3. lovasdandár veszi át. Az OKH parancsa szerint a támadást az 1. páncéloshadosztály eddigi sávjából kell megkezdeni, és a zöm támadási iránya a Velencei-tótól délre. Az előnyomulást a IV. pánoéloshadtest jelenlegi körletéből indított támadással kell támogatni. A támadás sikere döntő mértékben a meglepetéstől függ. Éppen ezért továbbra is támadást kell színlelni a jelenlegi súlypontokban, és az eddigi elért terepszakaszokat, különösen a Pilis-hegységben, tartani kell. Ugyancsak fenn kell tartani az eddigi rádiózást is. A támadás során minél gyorsabban el kell érni a Dunát, ott dél felé védekezve, északra kell folytatni az előretörést. A cél a Duna és a Vértes-hegység között álló szovjet erők elvágása és a budapesti csapatokkal való összeköttetés helyreállítása. Január 12-én Fejér megyében a 23. német páncéloshadosztály Székesfehérvártól északra támad, Gyula-major, Mária-major, környékén. Kezdeti előnyomulás után a német harckocsik részben aknára futnak, részben az elhárító tűzben megsérülnek. Az előző napon elkezdődött olvadás miatt a talaj annyira felengedett, hogy egy aknára futott Párduc elvontatásához további négy Párducra van szükség. Közben erősödik a szovjet tüzérség tüze. Délután a páncéloscsoport egyik Pz IV. harckocsija mellett nagykaliberű lövedék
