A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Móra Magda: A népoktatás Fejér megyében 1945 tavaszán

háború előtti 270 elemi iskolájának

5 egyharmadáról tudjuk biztosan, hogy használható állapotban maradt. Az iskoláknak egyharmad része közvetlenül a hadműveleteknek és légitámadásoknak esett áldozatul, a másik harmadrész közvetve pusztul el. A bodakajtori iskola belövést kapott, teteje beszakadt, méteres átmérőjű lyukak voltak a falakon.

6 A seregélyest iskola tetőzete három aknát kapott.

7 Dunapentelén a községi iskola felerészben rommá vált, három nehéz repülőbomba találat, akna és ágyúlövedék érte.

8 A szári iskola mennyezetének egy része leszakadt, sőt a falat is lerombolta a becsapódó gránát.

9 Ercsiben a községi iskola két bombatalálatot kapott és teljesen használhatatlan állapotba került.

10 Etyeken hasonlóan két bombatalálattól omlott be két tanterem mennyezete, és vált rommá az iskola.

11 Bomba pusztította el az adonyi községi iskolát

12

, és tette használhatatlanná a szabadbatytyáni,

13 martonvásári

11 és kápolnásnyéki iskolákat.

15 Felsőszentwánon

16

, és Velence-Újtelepen^ belövést kapott az épület. Kislángon a templom felrobbantása magával sodorta az iskola homlokzatát és mennyezetét is. A tanító aknarobbanás áldozatává vált. A Csabdi községben folyó harcok csak roncsolt falakat hagytak az • iskola- helyén. Tabajdon egy hidat robbantottak fel a németek, s a híddal együtt az iskola is elpusztult.

18 A csákvári fiúiskola pusztulásáról hónapokkal később így ír az igazgató: „Fiúiskolánkat bomba-telitalálat érte... Csák az ajtó nélküli, padlótlan és fedetlen tantermek maradtak meg. Gyönyörű, szép iskolánk eltűnt."

19 A székesfehérvári népiskolák hasonlóan a pusztulás képét mutatják 1945 telén. Az 1938-ban épült, legszebb és legjobban felszerelt elemi iskola — a -mai Május 1. — több ízben gyújtóbombát kapott, s a padlásra mentett bútorzat, könyvtár és egyéb felszerelés ott égett. Az épület nyugati szárnya és a tornaterem romboló-bomba hatására omlott össze. A Deák Ferenc utcai iskolából — a mai Útépítési Technikum helyén — 4 fal maradt, hasonlóan teljesen használhatatlan állapotba került az Ezredéves iskola valamennyi tanterme.

20 Ezek azonban csak a nagyon kirívó példák. Megyénk tanfelügyelője a székesfehérvári iskolák állapotáról írva jóval több pusztulásról beszél 1945 júliusában a főispánhoz írt jelentésében: „A népiskolai tanulók oktatása az 1943—44. tanévben 14 épületben, 70 tanteremben történt, A harcok folytán használhatatlan állapotban van a szt. István iskola 23 tanterme, a Deák Ferenc utcai iskola 10, az Aranybullái úti iskola 4, az Ezredéves iskola 5, a Máriavölgyi iskola 2, az Izraelita iskola 4 tanterme... Használhatatlan a Selyem utcai iskola 2, a Maroshegyi iskola 1, a Református iskola 3 tanterme... Összesen tehát 10 épület 56 tantereimmel kiesett a népoktatás szolgálatából.

21 Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy iskoláinknak a háború közvetlen pusztításai következtében elpusztult sokasága mellé azo-