A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

a mezőgazdasági munkák tervszerűségének, a termelés feltételeinek biztosítására törekedett. A pártszervek és a vezető szervek kommunistái erősen bírálták a nyári és őszi munkákban megnyilvánuló tervszerűtlenséget, a termelő bizottságok összetételét és tekintélyük hiányát, amely főleg abból eredt, hogy nem ismerték fel helyüket, szerepüket a mezőgazdasági munkák irányításában. Bizonytalanság, formalizmus bénította ezeknek a népi szerveknek a működését. A mezőgazdasági termelés fő kerékkötőjének az igaerő és a traktorgazdálkodás anarchiáját tekintették. A párt ezért azt javasolta, hogy a termelési bizottságokba vonják be az újgazdákat, állapítsanak meg iga- és traktornormákat, vezessék be a traktorkönyveket és állítsanak fel javító műhelyeket. A felesleges, nem gazdasági jellegű fuvarok betiltását is követelték a kommunisták. A járási gazdasági vezetők politikai és szakmai tájékozottságának növelését elengedhetetlennek tekintették a gazdasági nehézségek, az építés huza-vonájának felszámolásához. A párt javaslatainak realizálására és az őszi munkák tervszerű elvégzése érdekében széles körű gazdasági értekezlet összehívását kezdeményezte. Az értekezletet szeptember 5-én hívta össze á párt javaslatára a megyei gazdasági felügyelőség. Az értekezleten résztvettek a nemzeti bizottságok, a termelési bizottságok és a földigénylő bizottságok elnökei, vezetői, a járások gazdasági vezetői és főjegyzői. Az értekezleten megtárgyalták és elfogadták a párt javaslatait. A teendőket abban sommázták, hogy minden eszközt a mezőgazdasági termelés szolgálatába kell állítani; az őszi szántásra kell koncentrálni az igaerőt és az erőgépeket, valamint az üzemanyagkészleteket. A javaslatok és az egységes cselekvés fonalául szolgáló határozatok a Kommunista Párt elemzésének helyességét mutatták, melyben ia gazdiasági kibontakozás alapfeltételeit ragadta meg, és amelyek alkalmasak voltak arra is, hogy a parasztság újabb rétegeit közel vigyék a párthoz. Az újgazdákról van szó, akiknek érdekeit ebben az időszakban egyéb módon is felkarolta: traktorokat biztosított részükre szövetkezeti alapon, előnyben részesítette őket a termelési hitelek és a vetőmag elbírálásánál.

104 A tanácskozáson elhatározták a termelési bizottságok átszervezését. A tanácskozás szellemében és a párt újjáépítésre mozgósító politikája jegyében hangzott el a párt felhívása a parasztsághoz.

105 Az újgazdákat, kisgazdákat, földműveseket az őszi munkák, a vetés időben való elvégzésére szólította fel, hangsúlyozva a közös érdekeket. A párt nagy figyelmet szentelt egyéb gazdasági területek es társadalmi rétegek gondjainak is. Szeptember 23-ára a kisiparosok és kiskereskedők gyűlését szervezték meg. A gyűlés résztvevői szóvátették, hogy a vidéki Hangya-szövetkezetekben még a régi vezetőségek működnek. A kisiparosok és a kiskereskedők nehezményezték a közbiztonság állapotát és felszólaltak a feketepiac és a feketekereskedelem ellen. Követeléseik összhangban álltak a párt gazdaságpolitikai törekvéseivel, ezért a párt vállalkozott érdekeik védelmére, többek között felkarolta kölcsönigényeiket.

106