A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

Kommunista Párt mezőgazdasági és parasztpolitikája az „egy mázsa búza — egy pár csizma" jelszóval fémjelzett paraszti érdekből és törekvésekből indul ki, ezek megvalósítására és képviseletére törek­szik. Beszédében nagy figyelmet szentelt az ország fejlődése pers­pektívájának, a gazdasági és politikai harc várható fejleményeinek. „Mi nem angol, hanem magyar demokráciát akarunk felépíteni eb­ben az országban." Nem fejtette ki részletesen, de utalt arra, hogy ez a magyar demokrácia a tőke korlátozása révén, annak az újjá­építésből és a gazdasági életből való kikapcsolásával fejlődik to­vább, majd bejelentette a bányák állami kezelésbe vételét. „A vá­lasztási harc egy szakasza lesz a magyar újjáépítésnek, a magyar reakció végleges megsemmisítésének" — fejezte be beszédét, amely nemcsak a megyei politikai küzdelmek alaptörekvéseit tükrözte, hanem a párt országos választási harcának is fontos megnyilatko­zása volt. Farkas Mihály a nagygyűlésben annak bizonyítékát látta, hogy a Dunántúlon megtört a reakció ereje. Beszédét egészében a sváb kérdésnek szentelte. Élesen, sőt radikális hangvétellel szólt a svábok kitelepítéséről. Egységes ellenséges tömegként értékelte a svábsá­got, és új honfoglalásnak minősítette a sváb földek és vagyonok elkobzását és kiosztását. A svábkérdés ennyire szélsőséges felvetése és élezése — bár szolgálta a sváb reakció szélesebb frontja elleni harc ügyét is — egyoldalúságával gyengítette a reakció szélesebb frontja elleni harcot. Egyébként is ellentmondott a svábkérdés gya­korlati megoldásában mutatkozó huza-vonának, és bonyolította a feszült politikai helyzet. 05 A párt tehát optimista légkörben és világos célkitűzések birto­kában indította meg szervezeti offenzíváját és választási kampányát. A székesfehérvári nagygyűlés időpontjában tíz községben, köztük három járási székhelyen is volt kommunista tömegmegmozdulás. A sárbogárdi vasutasgyűlés után 50 vasutas átlépett a Kommunista pártba. 86 Ha az augusztusi nagygyűlések tömegeit és az aratási munkák befejeztével tartott 46 községi aratóünnep résztvevőit figyelembe­véve összegezzük a párt július-augusztusi politikai tömegkampányá­nak eredményeit, kétségkívül bíztató képet kapunk. Különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy a többi pártok augusztusi megyei gyűlései csak néhány száz főnyi hallgatóságot vonzottak. 97 A Kom­munista Párt elsőként tudta 1945. nyarán tömegeit mozgósítani, első­nek jelent meg politikai programmal a választási harc arénáján. Ez magyarázza a megmozdulások tömegsikereit. Ugyanakkor a Kis­gazdapárt országos rendezvényei miatt augusztusban elhanyagolta a helyi tömegmozgalmakat, (hogy hamarosan annál erőteljesebb ellen­támadásba menjen át vidéken is). Ez bizonyos helyzeti előnyt jelen­tett a Kommunista Pártnak ahhoz, hogy a közigazgatásban is han­got adjon politikájának. Augusztus 13-án összehívta a kommunista jegyzők tanácskozását, amelyen a pártmunkában való fokozottabb részvételüket igényelte tőlük, és a kommunista álláspont kifejtését, képviseletét a megyei jegyzők augusztus 22-i ülésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom