A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

a német rablás következtében. 90 A traktorok nagy része az ismé­telt erőfeszítések ellenére, alkatrész- és kenőolajhiány miatt mun­kaképtelen volt, a fogatokat egyre gyakrabban vették igénybe a feketekereskedelemben, spekulációs ügyletek lebonyolítására. Nyug­talanságot keltett az az alispáni döntés is, amely a gabonaőrlés vámját 20 százalékban határozta meg. 91 A döntés ellen a Kommu­nista Párt és a Nemzeti Paraszt Párt képviselői élesen tiltakoztak a nemzeti bizottság augusztus 30-i ülésén. A döntés, amely a dol­gozó parasztságot, főleg az újgazdákat sújtotta erősen, kétségkívül kényszerintézkedés volt, amelyet az adott helyzetben nem tudtak a parasztság számára is kedvezőbb megoldással helyettesíteni. Az ország élelmiszerellátása egyébként is nagy terheket rótt a mező­gazdaságra, a megye paraszti lakosságára. Az ipari áruk hiánya, a sok pusztulás miatt különösen sokat szenvedett megye közterhei is rontották a parasztság hangulatát, az új rendszerhez való viszonyát. A Kisgazda Párt, amely a munkás-paraszt szövetség megbon­tását szolgáló feszített beszolgáltatási tervet kidolgozta, az objektív és a politikájuk által növelt nehézségek meglovagolásával igyeke­zett a parasztságot a munkáspártok hatása alól kivonni. Ezt a me­gye demokratikus pártok tagjaiból kikerült vezetői a gazdasági ne­hézségek leküzdésére szolgáló személyes erőfeszítésekkel ellensú­lyozták, amely azonban nem minden esetben viselte magán a köz­vetlen pártpolitika vonásait. A pártok nem tudták politikájuk népszerűsítésére felhasználni az újjáépítés érdekében végzett vala­mennyi, főleg személyes képviselők által végzett munkát. 92 A he­lyi érdekeket is gyakran szembeállították az ország, főleg a főváros szükségleteivel, érdekeivel. A szakszervezetek összvezetőségi ülése augusztus 16-án olyan határozatot hozott, hogy ,,a szervezett munkásság tiltakozik az el­len, hogy élelmiszert szállítsanak el a kifosztott Fejér megyéből/' Ez a helyi szakszervezeti vezetők részéről annak a felismerésnek a hiányát mutatta, hogy a fővárosi munkásság ellátása alapvető fel­tétele az ipari termelés helyreállításának, a falusi lakosság ipar­cikkellátásának, és annak is, hogy az inflációs jelenségek, a spe­kuláció és a feketekereskedelem ellenszere csak az optimális köz­ponti ellátás lehet. Augusztus végén ilyen helyzetben, és már a közelgő választási küzdelemre való felkészítés jegyében aktivizálódtak a pártok. A Kommunista Párt megyei vezető szerve munkáját a tömegkap­csolatok fejlesztésére koncentrálta. Fokozott gondot fordított a nő­mozgalomra és az ifjúságra. Az MNDSZ Székesfehérvárott határo­zott munkaprogrammal, aktív tagsággal rendelkező szervezet volt. A közS'égek egy részében is tevékenyen dolgoztak a Nőszövetség szervezetei. A demokratikus ifjúsági mozgalom azonban gyengél­kedett, a MADISZ székesfehérvári és községi szervezetei munká­jukat kulturális területre, a fiatalok szórakoztatására korlátozták. A szervezet folyamatos vezetési válsággal küzdött, megyei titkár­sága nem működött. Az ifjúsági szervezet talpraállítására augusztus 9-én az összes pártok és a pedagógus szakszervezet, valamint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom