A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.
Borús József FEJÉR MEGYE FELSZABADÍTÁSA 1944. december 2. — 1945. március 23. I. A felszabadító Vörös Hadsereg első alakulata 1944. december 2-án lépett Fejér megye területére, ettől kezdve a megye 1945 március végéig hadszintér volt. Igaz, van az országban olyan megye, a szomszédos Somogy, amelynek felszabadítása még Fejérnél is hosszabb időt vett igénybe, de a harcok megyénkben voltak a leghevesebbek. 1944 decemberében itt ment végbe Budapest nyugatról való bekerítése, 1945 januárjától kezdve a németek innen próbálták felmenteni Budapesten körülzárt csapataikat, 1945 márciusában pedig itt indult meg a második világháború utolsó német támadása. Ezt megállítva, a ,,2. és a 3. Ukrán Front" csapatai itt kezdték meg azt a nagyszabású hadműveletet, amely nemcsak befejezte hazánk felszabadítását, hanem meghozta a második világháború befejezését is Európának ebben a részében. Felszabadulásunk 20. évfordulóján a „Fejér megyei Szemle" tanulmányt közölt a megye felszabadulásának katonai eseményeiről. 1 Ez a tanulmány akkor megállapította, hogy „egyetlen megye felszabadulásának katonai történetéről sem tudunk annyit, mint éppen Fejérről." 2 Az azóta eltelt öt esztendőben előkerült, ül. hozzáférhetővé vált anyagok méginkább megerősítik ennek az állításnak a helyességét. A legnagyobb jelentőségű változást, pontosabban előrehaladást a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma levéltára anyagainak hozzáférhetővé tétele jelenti. Hasonló jelentősége van a német „Dél Hadseregcsoport" iratanyaga mikrofilmje megszerzésének is. 3 Végül említést érdemelnek a legutóbbi években megjelent szovjet, 4 nyugatnémet 5 és egyéb 6 feldolgozások, amelyek ugyancsak bővítik és színesebbé is teszik a Fejér megyei harcokról meglévő képet. Az öt évvel ezelőtti tanulmányt szerzője csak kezdő lépésnek tekintette. E feltárásban azóta •— legalábbis tudomásunk szerint — nem történt lényegesebb előrehaladás. Jelen tanulmányunk a folytatás kíván lenni. Nemcsak lényegesen nagyobb terjedelemben, hanem mindenekelőtt magasabb szinten, a korszerű hadtörténeti és hadművészettörténeti kutatási és feldolgozási módszerek alkalmazásával. A most ismertté vált hadműveleti iratanyag, és több újabb feldolgozás is, lehetővé teszi az események részletesebb megismeré-