A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

megalakulása július közepén. A szervezet reprezentatív vezetőségébe beválasztották a város és megye minden számottevő vezetőjét, köztük a megyéspüspököt. Választmányában helyet kapott az értelmiség minden vezető képviselője. Az eseményt a demokratikus pártok megyei lapja „orosz—magyar kultúrkézfogás"-nak jellemezte.

82 A bizonytalanság, a kishitűség ellensúlyozására, és a kezdődő ellenséges agitáció visszaszorítása céljából rendezték meg a függetlenségi front pártjai nagyszabású nagygyűlésüket július 29-én, amelyen az első szabad aratást ünnepelték. A nagygyűlés iránti érdeklődés azonban a vártnál gyengébb volt, alig 2000-en jöttek össze. Kevés munkás jelent meg, és hiányoztak a székesfehérvári és környékbeli gazdák is. Pedig a pártok legjobb helyi vezetőiket szólaltatták meg a nagygyűlésen. Beszédeikben a reakció elleni harc, a földreform jelentősége és védelme, a parasztság megnyugtatására és megnyerésére irányuló szándék kapott hangot. Kun Elemér, Mikó István és Szirbik Ferenc beszéde egybecsengett. A szónokok egymás mondandóját kölcsönösen kiegészítve rajzolták meg a demokratikus pártok politikai törekvéseit. Kun Elemér arról beszélt, hogy „küzdeni kell teljes erővel a reakció ellen, amely igyekszik elgáncsolni a zsenge demokráciát!" Mikó pártja nevében bátorította a parasztságot, mondván, „hogy a magyar paraszt nemcsak megkapta a földet, de meg is fogja azt tartani." Szirbik a megvalósult jelszavak boldog örömünnepének, a valóság ünnepének minősítette a demonstrációt, és méltatta pártja szerepét, amennyiben az „először valósította meg azt az elvet, hogy a föld azé legyen, aki megműveli." Mindhárman élesen támadták azokat az erőket, amelyek a nehézségek mögé bújva, de azokat egyoldalúan előtérbe állítva, és a valóságosnál is jobban felnagyítva, a demokrácia számlájára írták. Nem egyértelműen ezt az álláspontot képviselte ugyan ezen a gyűlésen Vócsa Ferenc kisgazdapárti vezető, de felszólalása mindenképpen disszonáns volt. Demagóg hibafelsorolásával felháborította a jelenlévő koalíciós partnereket.

83 A parasztság felé meginduló politikai orientáció első nagyobb lépéseként értékelhetjük a pártok kezdeményezéseit a falusi parasztság körében folyó politikai tömegmunka formáinak kialakítására. A koalíció jobboldalának a munkás-paraszt szövetség elleni támadása a paraszti jellegű Fejér megyében feltétlenül elsődleges politikai kérdésként állította a munkáspártok tevékenységének előterébe a mezőgazdaság rendbehozását és a parasztság érdekeinek képviseletét. Ez viszont élezte a harcot a Kisgazda Párt jobboldali elemeivel szemben. A pártok politikai súlyának és befolyásának növelése a parasztság megnyerését követelte. Ezért valamennyi párt hangosan szólt a parasztsághoz 1945 nyarán, bár a parasztság különböző rétegei irányában igyekezett hatást elérni. Közben újabb szerény eredmények születtek a termelés frontján. Martonvásáron 5 község termelői 12 000 holdon szövetkezetet alakítottak, a szövetkezet 5 község parasztjait tömörítette. A nehéz helyzetben, amikor a mezőgazdaság az alapvető termelési feltétess