A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig
építés helyi feladatainak elvégzése és a szociálpolitika célkitűzései biztosították. A politikai, hatalmi kérdésekben jobban előtérbe kerültek a pártérdekek, amelyek miatt az összefogásra és a gazdasági kibontakozásra, az újjáépítésre tett kezdeményező lépések is sérelmet szenvedtek. A községi képviselőtestületek kialakulása idején lazultak meg elsősorban a pártközi kapcsolatok, jutott válságba a koalíciós pártok együttműködése. A községek egy részében sajátos összefogás jött létre a Szociáldemokrata Párt jobboldali elemei és a Független Kisgazda Párt között a Kommunista Párt szervezetei ellen. Az imént említett közös aktívaülés után néhány nappal a Szociáldemokrata Párt máris megszegte Sárbogárdon 6 * a vezető tisztségek elosztására vonatkozó pártközi megállapodást. A két párt vezetői a KP háta mögött külön megállapodást kötöttek, a móri képviselőtestületi választásoknál a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt szervezete együtt követelt nyílt szavazást. 69 Jóllehet egyes községekben feszültség adódott a munkáspártok között is, a képviselőtestületi választásokat általában egyetértésben küzdöttek végig. A Kisgazda Párt azonban rendszeresen késleltette a községi közigazgatási hatóságok kialakítását a taglétszám arányának megfelelő képviseletre való jogtalan igényével. Eközben igyekezett, mint láttuk, kiaknázni, növelni és esetenként kezdeményezni is a demokratikus pártok közötti időleges súrlódásokat. 70 A községi képviselőtestületek demokratikus szellemű megújítása az osztályharc, a forradalmi átalakulás harmadik nagy ütközete volt falun a földreform és az újjáépítés megkezdése után. Jelentőségét fokozta, hogy a helyi közigazgatásban •— az igazolások elhúzódása és az elnéző minősítések miatt — a régi vezető tisztviselők hatáskörét csak erőteljesen összefogott és politikailag határozott irányítással dolgozó képviselőtestületek ellensúlyozhatták, illetve akadályozhatták meg a reakciós tisztviselők tevékenységét. A hivatali apparátusban ugyanis kevés demokratikus meggyőződésű és tiszta múltú jegyző dolgozott. 71 A képviselőtestületi választások körül folyó politikai harc és a pártok politikai küzdelme a megyei törvényhatósági bizottság kialakításával kapcsolatban tetőzött. Többszöri tárgyalás után pártközi megállapodás született a megyei törvényhatósági bizottság összetételére. Azonban a Független Kisgazda Párt megyei vezetősége újra, meg újra túllicitálta a pártközi megállapodásban rögzített keretszámot. Az eredeti javaslatban elhatározott 23 törvényhatósági bizottsági tagsági hellyel szemben a nyolcadik pártközi tárgyaláson már 35 helyet követeltek. A megyei nemzeti bizottság június 28-i ülésén a pártközi megállapodást Ketskés Elek vezetésével a Kisgazda Párt véglegesen felrúgta, ezért a megyei törvényhatósági bizottság megalakulása elhúzódott. 72 Az említett ülésen tárgyalták volna meg azt a javaslatot, amelyet a helyi képviselőtestületek összetételének százalékos arányára alakított ki a pártközi értekezlet, arra az esetre, ha a helyi szervek megegyezésre nem jutnak. A kisgazdapárti bizottsági tagok kivonulása miatt ezt a ja-
