A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

foglalkoztatták, a pártvezetők tevékenysége a helyi politikai-hatalmi csatározásokban, időnként demonstratív rendezvényekre való mozgósításban merült ki. A párt több helyütt létrehozta ifjúsági szervezetét, a „Független Ifjúság"-ot, és igyekezett beépülni a KALOTba, ezt is, és saját szervezeteit is a demokratikus ifjúsági mozgalommal szemben kijátszani. A párt szervezése és fejlesztése során demagóg és raffinált módszerektől, sőt a párthoz tartozó közigazgatási vezetők törvénysértő intézkedésektől sem riadtak vissza.

0

' Kortesfogásként tenyész- és igásállatokat ígértek a pártba lépőknek, mint Sárkeresztesen és Magyaralmáson™ Anyagi előnyök kilátásba helyezésével csábították a pártba a többi demokratikus párt tagságának ingatag elemeit Öbarokon, Bakony kútiban.^ A kisgazdapárt rendezvényeit rendszeresen közhírré tették, más pártok értesítéseit viszont elhallgatták a községek lakosai előtt.

98 Fejér megye társadalmi struktúrája miatt, és a Kisgazda Párt létszámbeli fölényének ellensúlyozása érdekében a megyében különösen szükség volt a Nemzeti Paraszt Párt szervezeteinek létrehozására. Az 1945 nyarán létrejött politikai polarizálódásban nagy szükség lett volna arra, hogy a Nemzeti Paraszt Párt soraiba tömörítse, befolyása alá vonja a kis- és törpebirtokosságot. E párt a megyében a Kommunista Párt hathatós támogatásával, szervezeti segítségével jött létre, és kezdettől fogva szorosan együttműködött vele. Időlegesen ugyan adódtak zökkenők ebben az együttműködésben, de a Kisgazda Párt által sugalmazott paraszti-népi érdekek szembeállítására vezethetők vissza. A párt fenti szerepét, és a munkás-paraszt szövetség sajátos pártközi formáját azonban csak részben tudta betölteni. A pártnak a megyében hagyományai nem voltak, nem ismerték, kezdetben egészen szűk bázisra épült. Néhány községben sikerült ugyan nagyobb létszámú szervezetet kiépítenie,

59 de taglétszáma általában a legkisebb maradt, a párt szempontjából alapvetően számbavehető községekben is elmaradt a másik három párt, főleg a Kisgazda Párt taglétszámától. Ahol sikerült nagylétszámú szervezetet kialakítania, pl. az adonyi járásban, ott a vezetés képtelen volt összefogni a nagyszámú tagságot. A párt tagságát toborzó gyűléseken igyekezett növelni,

60 tagjai részére mezőgazdasági ismereteket és általános műveltséget terjesztő előadásokat tartott. Ezzel fontos politikai és ismeretterjesztő küldetést teljesített a parasztság soraiban. Ebben a munkában is élenjárt a párt szervezésében és vezetésében résztvevő falusi tanítóság. A párt a későbbiek során, főleg a FÉKOSZ és az UFOSZ megszervezése idején jelentősebb befolyásra tett szert mind a parasztság soraiban, mind a megyei közéletben, bár annak kezdettől fogva aktív részese volt. A megye közéletében és politikai harcaiban szerepet játszott a Polgári Demokrata Párt is. Ez a párt, tekintettel arra, hogy a bázisául szolgáló kispolgárság egy része a Szociáldemokrata Pártba, nagyobb része pedig a Független Kisgazda Pártba tömörült, sem számszerűen, sem politikailag nem tudott nagyobb tömegeket magához vonzani. A párt vezetése a tőkés körökhöz közelálló szemé-