A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Strasszer György: Párt-viszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában, 1945 nyarától 1946 tavaszáig

értelmiség ösztönzésére a Független Kisgazda Pártba, kisebb számban a Nemzeti Paraszt Pártba tömörült. A pártviszonyok megyei alakulásában erőteljesen érvényesült a katolikus egyház aktivitása, amely Székesfehérvárott és a községekben is a Kisgazda Párt javára tolta el a tömegarányokat. Hoszszú időn át visszatartott a Kommunista Párttól egyes társadalmi rétegeket a megyében évtizedeken át szélsőséges formában űzött ellenforradalmi és szovjetellenes propaganda, valamint a bigott vallásosság. A párt nagy érdeme, hogy szívós munkával, felvilágosítással és a dolgozó rétegek érdekeinek szemléletes képviseletével és védelmével Fejér megyében is áttörte ezeket a korlátokat, és fokozatosan vezető politikai erővé vált. A párt szervezését és munkájának hatékonyságát kezdetben komolyan nehezítették a közlekedési akadályok, káderhiány és a helyismeret hiánya is.

21 A Fejér megyei kommunista alapszervezetek tagsága elsősorban a leghaladóbb és a politikailag legaktívabb munkások, értelmiségiek és a szegényparasztság köréből került ki. Míg a szigorú pártnormák és a politikai szilárdság, határozottság követelménye' ezt ki nem zárták, viszonylag nagy számmal csapódtak a párthoz kétes, és politikailag bizonytalan, karrierista elemek is. Ezektől a párt folyamatosan és határozottan megtisztult. Átmenetileg és elszigetelten szektás, indokolatlan radikalizmusban kifejeződő tendenciák, és ebből eredő kiskirálykodó, a szövetségi kapcsolatokat lebecsülő és veszélyeztető politikai gyakorlat is érvényesült.

25 Bár az is lényeges, hogy a MKP-ba annyi kétes elem, •— mint más pártok esetében láttuk — nem került. A pártok kapcsolatát az újjászervezést követő időszakban az alapvető kérdésekben: az újjáépítésben, a közigazgatás megszervezésében és a földreform végrehajtásában egységes állásfoglalás és együttműködés jellemezte. Súrlódásmentesen, pártközi megállapodás révén, paritásos alapon alakították meg a nemzeti bizottságokat, földigénylő bizottságokat és az igazoló bizottságokat.

26 Április 8-án a demokratikus pártok közös gyűlésen ismertették a Kommunista Párt országépítő programját. A székesfehérvári és Fejér megyei politikai újjászületés koalíciós szellemben és formában indult meg, és a kezdeményezés történelmi érdeme ebben a Magyar Kommunista Párté. A nézeteltérések és érdekellentétek ezidőtájt még rejtve maradtak, a reakciós erők visszavonultak, vagy passzivitásban vártak valamilyen számukra kedvező fordulatot. A városi közéletben az ismert reakciósok még nem jutottak szerephez. A polgári pártok, — a Független Kisgazda Párt és a Polgári Demokrata Párt — előretörésük idején viszont inkább ezeket favorizálták. A Kommunista Párt székesfehérvári szervezete ezért április—május hónapokban figyelmét az együttműködés lehetőségeit biztosító közvetlen napi feladatokra fordíthatta. Májusban két feladat került előtérbe a pártszervezetek tevékenységében. Kidolgozták a párt — már ismertetett — újjáépítési programját az első országos konferencia határozatainak szellemében, és erőfeszítéseket tettek a párt szervezeti erősítésére, a párttagság képzésére, a párt politikájának nép-