A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

sen a páncélos részekkel, a Székesfehérvártól nyugatra eső térségből kezd támadást keletre, és eléri a Velencei-tó nyu­gati partját. 6. A Pape páncéloscsoport a 6. páncéloshadosztállyal a móri szoros megnyitása után délkeleti irányba, Kápolnásnyék felé támad. 7. A Dunától északra a 3. és a 8. páncéloshadosztályt, a ma­gyar Szent László hadosztályt és a 211. gyaloghadosztályt fel kell váltani. A 3. páncéloshadosztályt a Székesfehérvár­tól nyugatra levő támadó csoporthoz kell irányítani. Ebben a tervben a Fejér megyén keresztül végrehajtandó né­met támadás már több vonatkozásban is szerepel. A Székesfehér­vártól nyugatra tervezett támadást a Balek seregcsoport annyira fontosnak tartja, hogy még a Pétfürdő védelmére Ősinél indítandó támadásra is halasztást kér v. Grolmantól, nehogy a szovjet csa­patokat figyelmessé tegyék a készülő támadásra, v. Grolman azon­ban követeli, hogy az olajfinomító védelmére legalább a tüzérséget vessék be. A Balek seregcsoport 4-én este jelenti a hadseregcsoportnak, hogy a Pape csoport a 6. páncéloshadosztály első beérkezett ré­szeivel Felsőgallától délkeletre készenléti állást foglal az éjjeli tá­madáshoz. Ha itt nem sikerül áttörni, akkor a páncéloscsoport Fel­csut irányába fog előretörni. Bicskétől északnyugatra rendkívül erős szovjet páncéltörőágyú reteszállások vannak, mindegyikben 40—50 páncéltörőágyú, s ehhez egyes harckocsik, a közbeeső terü­let őrzésére. Emiatt nem tudott a Wiking SS-páncéloshadosztály jelentősebben továbbjutni. A hadosztály Bicskétől nyugatra előre­nyomult felderítőosztálya parancsot kapott, hogy forduljon meg és délről támadja a páncéltörőágyú-állásokat, miközben a páncél­gránátos zászlóaljak kétoldalról átkarolva támadnak. Wöhlernek adott esti jelentésében maga Balek is elismeri a szovjet páncélelhárítás hatásosságát. Balek szerint a ,,3. Ukrán Front" parancsnoksága rájött, hogy a német támadást nem tudja megállítani az eddig bevetett erőkkel, ezért átcsoportosításba kez­dett. Többek között Mór—Fehérvárcsurgó körzetéből, a 4. lovas­dandár és a 23. páncéloshadosztály elől is erőket von el. Ezzel ja­vulnak a kilátások a Székesfehérvártól nyugatra indítandó táma­dáshoz. ,,A 4. lovasdandárral a felváltás befejezése után holnap­után reggel akar támadni, a helyzettől függően, vagy északkeleti irányba, vagy a Velencei-tó nyugati partján. Pillanatnyilag az észak­keleti irányt tartja a legkedvezőbbnek. Saját erőt 5—7 zászlóaljat és 100 páncélozott járművet tud felvonultatni. . ." 119 A Dunántúlon indított német támadás jelentőségét bizonyítja az a körülmény is. hogy 1945. január 5-én Guderian vezérezredes és Bonin ezredes, az OKH hadműveleti osztályának főnöke a ,>Dél Had­seregcsoport" főhadiszállására érkezik. Délelőtt a hadseregcsoport ügyeivel foglalkoznak, délután pedig Beregffy-Berger nyilas honvé­delmi miniszterrel tárgyainak. Az éjszaka folyamán a Wiking Bicske közeléig eljutott felderí­tőosztályát szovjet csapatok bekerítik. A nap folyamán a Csabditól

Next

/
Oldalképek
Tartalom