A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Jenei Károly: A Fejér megyei bányák és gyárak pusztulása 1944 – 1945-ben

A f. hó 28-án kelt és a fenti üggyel kapcsolatos 12. számú körlevelükre vállalatunkra vonatkozólag a következő helyzetképet van szerencsénk közölni: Vállalatunk az 1942. évben tulajdonképen a Pusztavám község területén felkutatott szénvagyon kiaknázására alakult és ott egy évi 4 000 000 métermázsás termelésű szénbányászatot kíván létesíteni. — Ezen új bányászatnak telepítési munkálatait az utolsó háborús évek anyag- és munkaerőviszonyai rendkívül megnehezítették, úgy, hogy ott a m, év végéig csak egy aknát sikerült lemélyíteni. Vállalatunknak azonban komoly szándéka, hogy amint azt a körülmények megengedik és arra az anyagi lehetőségek meg lesznek, a telepítési munkálatokat újra megindítsa annál is inkább, mert az eddig már létesített mélyakna és egyéb külszíni berendezések segítségével 6—8 hónapon belül ott már egy napi 20 waggoinos széntermelést kezdhetnek el. Az. új bányászat termelése az 1943. év végén napi 30 waggon körül mozgott, azonban az ott már m. év decemberében elkezdődő harcok miatt, amely csak az ez év március hó végén bekövetkező felszabaduláskor szűnt meg, üzemünk rendkívül sokat szenvedett, villamos áramfejlesztő telepünket a németek felgyújtották és egyik termelő lejtaknánk pedig áram hiányában vízzel telt meg és beomlott. A móri üzem újra termelőképessé való tételét még április hó elején megkezdtük és a napi termelést időszakosan sikerült is 6—8 waggonra felemelni, amelyet azonban főleg áramfejlesztő-telepünknek még mindég zavarokkal küzdő üzemié miatt csak most legújabban sikerült állandósítani és előtte több ízben napokon keresztül az egész üzem szünetelt. A móri bányászat szénvagyona kimerülőfélben van, ott az üzemet legfeljebb még 2 esztendeig fogjuk tudni fenntartani, amikoris a mindinkább növekedőnek tervezett pusztavámi üzemünk fogja ezen üzem munkáslétszámát és termelését átvenni. —• A móri üzemnél emiatt a hátralévő időszakban csak napi 10—12 waggon termeléssel számolhatunk, ha azonban a már említett lejtaknánkat ismét üzemképes állapotba tudjuk hozni, ez a termelés már 3—4 hónap múlva napi 20—25 waggonra emelkedik. Vállalatunknak legnagyobb gondja jelenleg a munkabérek fizetése, mert a bankoknál még a m. év végén egy elhelyezett cca 1 800 000 P-ős folyószámla követelésünk most rendelkezésre nem áll és az Iparügyi Minisztériumtól még a m. hónapban kért 600 000 P-ős termelési hitelre mindössze 300 000 P-t folyósítottak. — Munkabértartozásunkat az elmaradt időszakra a készlet alakjában még ott tárolt cca 10 000 q szén értékesítésével részben fedezni tudnánk, azonban a vasúti elszállítási nehézségek miatt a szén csak kis mértékben és vontatottan értékesíthető. A munkabéreknek, de főleg az elmúlt időre visszamaradt munkabéreknek nem fizetése igen katasztrofálisan érinti vállalatunkat, mert munkásaink ezért már nagyobb számban a mezőgazdasági