A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

269 Ennek erős sajtóvisszhangja volt, de sokat foglalkozott vele a Földbirtokrendező Tanács, a Nemzeti Bizottság is. 270 Fölübirtokrendező Tanács iratai, 1945—81. 5124., 5725., 4896., 7014. sz. 271 Uo. 1945—4200. és 1946—12 163. sz. 272 Alispáni iratok, uo. 273 Földbirtokrendező Tanács iratai, uo. 274 Uo. 275 Palásthy Sándor személyi letétje. A nevezett ebben az időszakban a budapesti parasztföiskola hallgatója volt. A pártiskola a faluból beérkező panaszok kivizsgálására küldte őt. (A nevezett a jelentés egy példányát magánál tartotta, és ezt a személyi letéttel együtt adta levéltári őrizetbe.) 276 Földbirtokrendező Tanács iratai, 1946—6328. sz. 277 Cég jegyzettek: Adony, Csákvár. Dunapentele, Érd, Etyek, Gárdony, Kajászószentpéter, Martonvásár, Perkáta, Perkáta—Mélyvölgy, Pusztaszabolcs, Sárpentele, Szabolcspuszta, Szolgaegyháza, Tárnok, vázsony-puszta, Velence és Zámoly. Megalakult, de cégjegyezve nem volt: Alsószentiván, Előszállás, Bicske, Baracska, Igar. Soponya, Ráckeresztúr, pusztaegres, Nagynémetegyháza, Mór, Magyaralmás, Iszkaszentgyörgy. Vájta, Nagykarácsony, Pusztazámor, Sóskút és Vál. Szervezés alatt voltak; Álcsut, Ercsi, Baracs, Batta, Dinnyés, Herczegfalva, Kisapostag, Nagyvenyim, Nagyick, Sáregres, Sárkeresztes, Pátka, Sukoró, Pákozd, Polgárdi, Tabajd, Tác és Veréb. 278 Földbirtokrendező Tanács iratai, 1946—7621. sz. 279 Uo. 280 Uo. 1946—2131. sz. 281 Uo. Jegyzőkönyvek, 1946. 282 Uo. A juttatás a következő uradalmak vagyonából történt: Vallásalap: gyárvezetői és tiszti lakások, két gépszín, kocsifészer, magtár, keverőház, mérlegház, disznóhizlalda és szeszgyár. — Battyhány Lajos uradalma: tehénistálló és javítóműhely. Bleyer Jenő uradalma: sertésólak, cselédLakások, szeszgyár, nyári konyha. Scháf Jakab uradalma: kendertörő telep. 283 Uo. 1946—4545. .sz. 284 Uo. Jegyzőkönyvek, 1946. 285 Uo. és 8528. sz. 286 Uo. 287 Alispáni iratok, 1946—8347. sz. 288 Fehérvári Hírek, 1946. II. évf. 32. sz. 289 Földbirtokrendező Tanács iratai, 1945—5733. sz. 290 Uo. 1946—1473. sz. 291 FML. Fejér megyei Közjóléti Szövetkezet iratai, 1945. Állatjuttatási akciók: A—Z. 292 pl. Szolgaegyházán 293 Fehérvári Hírek, II. évf. 37. sz. A Fehérvári Népszava I. évf. 1., 6., 10. sz. 294 Uo. 295 Földbirtokrendező Tanács iratai, 1946. évi jegyzőkönyvek. 296 Virág I.: i. m. 17^-18. 297 Rákosi M.: válogatott beszédek és cikkek. Bpest, 1951. 146. 298 A parasztság életnívójának lemérésére az alispáni éves jelentések szolgáltatnak adatokat. 299 1949. tavaszán a megyében alakult tszcs-k II. és Hl. típusúak voltak. II. típusba tartozott a baracskai Vörös Csillag és az iváncsai Táncsics Mihály szövetkezet, míg hét tartozott a HL típusúak közé: a móri Dózsa György, a baracsi Kossuth, az ercsi Dózsa, a Tordas—Erdő majori Béke, a dunapentelei Zrínyi, a Kislók—Károly majori Szabadság, a vértesbogiári Dózsa szövetkezetek. 1949. tavaszán ebben a 9 csoportban 137 tszcs-tag volt, akik 1553 kat. hold földön gazdálkodtak. Ugyanekkor alakulóban lévő, de a hatóságok által még el nem ismert tszcs-k a következő helységekben működtek: Atoán, Tácon, Csákváron. 1949. végén ezeket is elismerték már, sőt további szervezés kezdődött a földművesszövetkezetek részéről. 1949. decemberében Fejér megyében 23-ra emelkedett a tszcs-k száma, amelyekben 318 tag 3730 kat. hold földön gazdálkodott. Igen szemléletesen mutatja a tagok szociális összetétele is, hogy kik igényelték elsősorban a szövetkezetesítést. A tagság 4o százaléka volt szegényparaszt, 50 százaléka kisparaszt, 10 százaléka pedig középparaszt. Ha behatóbban vizsgáljuk az adatokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a tagok 95 százaléka újgazda, mégpedig azok, akik nem tudtak az eltelt öt esztendő alatt felemelkedni. A birtokos parasztok idegenkedtek ekkor a szövetkezeti mozgalomtól, inkább vállalták a beszolgáltatást és vele együtt a többi állami terheket is. A földművesszövetkezeti mozgalommal a birtokos parasztságot nem lehetett közelebb hozni a mezőgazdaság szocialista átalakításának gondolatához. Megjegyzés: A szerző az 1945-tel kezdődő agrárátalakulás témakörébői két önálló tanulmányt jelentetett meg eddig: „A demokratikus agrárszövetkezetek története Fejér megyében" (Termelőszövetkezetek története. Szerkesztette: Donáth Ferenc. Bpest, 1967. 87—101.) és „Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében, 1920—1946." (Alba Regia, István király Múzeum évkönyve, Szfvár, 1968. 155—170). — Jelen tanulmányhoz Kállay István rendelkezésünkre bocsájtotta anyaggyűjtését, amiért ez úton is köszönetet mondunk.