A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

a megalakult társulások vagyoni ellátása volt a feladata. A földművesszövetkezeti iroda most a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá került, és innen kapták a szervezéshez szükséges támogatást is.

262 A rendelet nyomán megélénkült szervezési munkának tanúi lehettünk az egész megyében. Az iroda munkatársai egyaránt megfordultak a községekben és a pusztákon, s a szervezést még ez év őszén lendületesen megkezdték. Ennek az irodának a megszervezésével az illetékesek úgy vélték, hogy földművesszövetkezetek a rendeletben előírt határidőre, 1945. december 31-re létre is jönnek.

203 Azonban igen hamar kiderült, hogy a rendelet készítői kevésbé látták át ekkor az országos helyzetet, és csak a helyreállt paraszti gazdaságokat vették figyelembe, amikor ilyen rövid határidőt szabtak meg. A szervezés során Fejér megyében zökkenőmentesen csak azokon a helyeken sikerült ezeket a szövetkezeteket újjászervezni, vagy a rendeletnek megfelelően megalakítani, ahol korábban is életképes társulások és a szövetkezeti mozgalomnak hagyományai voltak. Ezzel magyarázható ugyanis az, hogy november elején a megyében a szorgalmazás ellenére is mindössze csak hat cég jegyzett szövetkezet működött. Névlegesen további 13 helyen is megvolt a szövetkezet, de a cégjegyzésük elmaradt, mivel a működéshez nem volt meg valamennyi feltétel.

264 Arról kapunk ugyanis hírt, hogy a szervezés még 28 községben és pusztán folyik erőteljesen, de itt már nemcsak az anyagi feltételek hiányáról kellett meggyőződniök a szervezőknek, hanem a szervezés iránti bizalmatlanságról is. Tulajdonképpen zökkenőmentesen csak ott lehetett továbbvinni a szövetkezeti mozgalmat, ahol az spontán kialakult 1945 tavaszán. Persze létre kellett hozni a szövetkezeteket ott is, ahol az különösen a birtokos parasztok részéről ellenállásba ütközött. Mint fent is hangsúlyoztuk, a földművesszövetkezetek elsősorban az újgazdák és a szegényparasztok érdekében jöttek létre, s ezt a községi népi szervek is tudták. Azokban a községekben, amelyekben erős baloldali mozgalmak voltak, a munkáspárti vezetés mellett a demokratikus átalakulás igénye is erős volt. A pártvezetők és a népi szervek is tisztában voltak azzal, hogy a földművesszövetkezetek létrehozása ennek az átalakulásnak egyik láncszemét alkotja. 1945 őszén a megyében nagy népmozgalom volt. Ekkor kezdődött meg a sváb lakosság kitelepítése, és helyükbe Heves, Szabolcs-Szatmár és más megyékből jöttek sokcsaládosok. Ezeknek az anyagi helyzete rendkívül alacsony szinten állt, és a megye szociális helyzete velük tovább romlott. Egyrészük korábban is közellátásra szorult, s a telepítés után még többen süllyedtek erre a szintre.

265 Szociális helyzetük is arra kényszerítette őket, hogy az összefogásnak a legelemibb fokát is keressék. Ebben nem is volt hiba, csakhogy éppen a szövetkezethez szükséges anyagi feltételek hiányoztak náluk. A szövetkezetellenes áramlatok az 1945. évi őszi választások után még erőteljesebben jelentkeztek. A birtokos parasztok egy-