A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
kibújni, hiszen a tagság határozta el, és ellenőrzését is maga végezte. Aki egyetlen nap indokolatlanul elmaradt a munkából, attól a szövetkezet vezetősége 50 kg búzát, vagy annak megfelelő értéket vont le. Megbírságolták azokat is, akik elkéstek a munkából: ez a bírság 1,50 pengőtől 3 pengőig terjedhetett. Kislakon a szövetkezet a gazdasági év végéig állott fenn. Ténylegesen soha nem szűnt meg, mivel a gépi munkákat, sőt egyes szántóföldi teendőket továbbra is közösen végezték. Az utolsó közgyűlés alkalmával a vezetőség hangoztatta, hogy a tagság egybentartása 1945 tavaszán azért volt indokolt, mert ezzel olyan tapasztalatot szerezteK:, amely az egyéni gazdálkodás során bőségesen kamatozni fog. A szövetkezet Kislakon nem oszlott fel, fenntartását a tagság továbbra is kívánta, mert tisztában volt azzal, hogy ez számára olyan előnyöket jelentett, amelyet a kisgazdaságok semmiféle eszközökkel nem tudnak elérni. 261 A Martonvásáron létrejött Beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezet a Dreher uradalom gazdaságaira, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemeire, a gépjavító műhelyekre épült. _Május végén nagy szervező munka kezdődött, de a szövetkezetet csak augusztusban tudták kiépíteni. A cselédlakásokat, a magtárt és a szeszgyárat juttatták neki, majd a környező falvak es puszták lakosainak csatlakozásával 12 ezer holdon jött létre a szövetkezet. Martonvásárt szívesen választották a szövetkezet központjának, mert ez már az uradalmi gazdálkodás idején kiépült, és olyan előnyökkel rendelkezett, amelyeket a környék falvai, pusztái ekkor megszervezni nem tudtak volna. Itt összpontosultak a gazdasági vasutak, a feldolgozó üzemek, valamint a gépjavító műhelyek. Ezeket a nagyüzemi gazdálkodás során figyelmen kívül hagyni már nem lehetett. A megyei szervek szerint is a martonvásári egyesülés jó példája lehet a szövetkezeti életnek. Ezért mindent elkövettek, hogy azt népszerűsítsék. Hamarosan ennek mintájára megszületett egy tervezet, amely az agrárszövetkezeteket a fenti martonvásári példára kívánta megyeszerte létrehozni. 252 Hasonló jellegű szövetkezeti alakulásról azonban nincs tudomásunk. Ugyanakkor tömegesen jöttek létre a kisebb-nagyobb, de tulajdonképpen csak egy falura és pusztára terjedő szövetkezetek. „Termelő Szövetkezetnek" nevezte magát az alsócikolai társulás, de ennek nevezi magát a polgárai is, amely a felszabadulás utáni hetekben alakult, és éppen abból a célból, hogy a nagybirtokok felszerelését az elhurcolástól megmentse. Alapon a géphasználat vonzotta az újgazdákat egy társulásba, amely termelési- és értékesítő fogyasztási szövetkezet néven működött, de az elnevezés éppen nem illett rá, hiszen a géphasználaton kívül más funkciót nem töltött be. Sárpentelén a cselédek önálló termelő gazdaszövetkezet alakításáról tárgyaltak már májusban, de ekkor még elzárkóztak az elől, hogy a sárszentmihályi birtokos parasztokkal együtt alakítsanak szövetkezetet. Vajtán mezőgazdasági gépszövetkezet, Gárdonyban népszövetkezet, Világospusztán földmunkásszövetkezet, Rétszilason gépszövetkezet jött létre. Etyeken május 2-án igen széleskörű szervezés indult meg,
