A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
sajtó is élénk színekkel ecsetelte a „lumpen telepesek" maga tartását. (Egyesek eladták a juttatott bútorokat, a gazdasági felszerelést, fekete piacon értékesítették a vetőmagot, és saját földjüket nem művelték meg. 230 A sajtóközlemények egy része természetesen koholt volt, és azonnal meg is lehetett cáfolni. Politikailag azonban mindez rendkívül károsan hatott, hisz a demokratikus fejlődés egyik lényeges tényezője ellen foglalt állást és izgatott. Tulajdonképpen a jobboldali sajtó a sváb lakosság rémhírterjesztésének ült fel, és ezzel kimerítette a telepítés elleni izgatás tényét is. 231 A demokratikus erők a telepítés kérdésében a realitásra támaszkodtak. Megállapították, hogy a telepesek között valóban vannak lumpen elemek, akik a telepítési mozgalmat lejáratják; egyesek rabolnak, mások dologkerülők. Ezekkel szemben a törvény szigorával jártak el. Azonban a nagy többség jóravaló, szorgalmas és dolgos réteg volt. Elmaradottságuk, képzetlenségük tulajdonképpen a múlt rendszer bűne volt, s ezt nem lehetett néhány hónap alatt megváltoztatni. A demokratikus erők látták ennek a rétegnek sanyarú helyzetét, elhagyatottságát. Ezért hangoztatták, hogy a telepeseket gyámolítani kell, segítséget kell adni gazdasági és szellemi felemelkedésükhöz: „ma még szánalmas a nyomorúságuk és keserves dolog látni tehetetlenségüket" — olvasható egy korabeli jegyzőkönyvben, •— ,,de ezt csak jóakarattal és közös erővel lehet megváltoztatni." 232 Az agrárszövetkezetek létrehozásának szükségessége és feltételei Fejér megyében az agrárszövetkezetek már 1945 tavaszán és nyarán kezdtek szerveződni. Ezt mindenekelőtt a nagybirtokok felosztása során keletkezett lehetőségekkel, valamint a háborús pusztítások során beállott súlyos helyzettel lehet magyarázni. 233 Az uradalmak között voltak igen fejlett és a kor színvonalán álló mezőgazdasági nagyüzemek is, amelyek a modern gépi felszerelések mellett még mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari létesítményekkel is rendelkeztek. Itt különösen a több ezer holdas uradalmakat emelem ki, amelyekben ez a mezőgazdasági—ipari tevékenység a legerősebb volt. 234 A megyében 16 mezőgazdasági szeszgyár működött, és ezek mellett színvonalasan berendezett marha- és sertéshizlaldák, korszerű tehenészetek, tejfeldolgozó üzemek, vaj- és sajtházak, magtárak, aszalók, zöldségszárítók, olajsajtolók, vetőrnagmárkázók, takarmányfeldolgozó telepek és gépjavító műhelyek voltak. 230 Viszonylag fejlett szinten állottak a középbirtokok is, amelyek a fenti üzemek egy részével is rendelkeztek. A földreform során 1945. szeptember 26-ig többek között 7281 gazdasági cseléd, 9938 mezőgazdasági munkás kapott földingatlant, 236 Közülük csak igen kevésnek volt meg a lehetősége arra, hogy az egyéni parasztgazdálkodás feltételeit megteremtse. Rajtuk kívül még 589 törpe- és 1869 kisbirtokos paraszt jutott ingatlanhoz. Ezeknek ugyan volt gyenge gazdasági felszerelésük, de igaerejüket ők is elveszítették a hadiesemények idején. Hasonló veszteség érte