A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
igen lassan indult meg. A munka megkezdése viszont maga után vonta a kiegészítő ingatlanok igénybevételét. így került a pusztaszabolcsi Állami Tógazdasághoz a Podovski birtokból 317 hold 20 ' 3 , Mányon pedig a Magyar Tógazdaságok és Halkereskedelimi RT szántóföldi ingatlana került vissza az újgazdáktól a bicskei halgazdasághoz (52 hold). 204 A kiegészítő ingatlanok juttatását kötelezőleg rendelte el a földművelésügyi miniszter. Ennek ellenére megállapítható, hogy a községi földigénylő bizottságok ezzel a rendelettel egyáltalán nem rokonszenveztek, és ha lehetett, a tógazdaságoknak való juttatást minden lehető érvvel akadályozták. Előszálláson a tógazdaság 50 hold földet kért, de a bizottság azzal utasította el, hogy a fennmaradt tartalékterületeket a később hazatérő hadifoglyok számára tartalékolják. Nem zárkóztak el azonban a juttatástól abban az esetben, ha a község új halastó létesítését határozta el. Sóskúton a Kőfejtők és Kőfaragók Szövetkezete a volt káptalani uradalom rétterületén kívánt létrehozni egy halastavat, az uradalmat kártalanították volna. 205 Nem volt még szó viszont a Velencei-tó államosításáról 1945 nyarán. Egyelőre nem tisztázódott, hogy a tónak a korábban nagybirtokhoz tartozó részei mellett a közbirtokosok tulajdonával mi történik. A pákozdi lakosok szerint a székesfehérvári káptalan birtokának megváltásával együtt a 650 kat. hold területű tónádas is a község tulajdonába fog kerülni, és ott közbirtokosságot szervezhetnek. A többi Velencei-tó környéki birtokos szerint is a földreformrendeletnek ez a része nem vonatkozik a tóra, mivel az szervezett gazdaságnak soha nem volt tekinthető, ezenkívül a zöme kisembereké, akik közbirtokossági alapon birtokolták. (Pl. Sukorón két közbirtokosság is volt: a község telkes-jobbágy utódai 98 tagrésszel 94 holddal, a zsellérutódok pedig 108 tagrésszel 104 hold területtel voltak érdekelve a Velencei-tóból, de része volt itt a református lelkésznek is (10 kat. hold), a katolikus és református tanító pedig együttesen 5—4 holddal.) A sukoróiak, az államosítás hírét megneszelve, azonnal tiltakoztak, és súlyos érvet hoztak fel ellene. Elmondották, hogy a Velencei-tavat az úrbéri elkülönítés alkalmával erdőingatlan helyett kapták elődeik. Amennyiben az államosításra mégis sor kerülne, most is kártalanítást kérnek a nádas és a halászati jog elvesztéséért. 1945-ben a nádlást és a halászatot a régi formában gyakorolhatták a lakosok, sőt a pákozdiak még a volt káptalani uradalomhoz tartozó, nyilvánvalóan az államkincstár tulajdonát képező nád levágását és értékesítését is megkapták. Telepítések A földreformrendelet szólott arról is, hogy a mezőgazdaságilag sűrűn lakott területek lakóinak lehetőségük lesz a földosztás során új településekre költözni. Fejér megyében olyan felesleges területek maradtak a reform megvalósítása során, amelyeket az Országos Földbirtokrendező Tanács új községek létesítésére fenntartott. A telepítésnek két fázisa állapítható meg Fejér megyében.
