A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.
Az északi megoldást január 1-én meg tudják kezdeni, míg a délinél 6—7 napos eltolódással kell számolni. A beszélgetésben az üzemanyag-ellátás is szóbakerül. Wöhler megkérdezi, kapnak-e további üzemanyagot a déli támadáshoz. Guderian erre azzal válaszol, hogy ha a támadást szerencsésen vezetik, a hadseregcsoport azonnal kap üzemanyagot. Ellenkező esetben félbe kell hagyni a hadműveletet, és az üzemanyagot vissza kell tartani. Döntés egyelőre még nem születik. Éjfél után 1 órakor, azaz már december 30-án v. Grolman közli az OKH-val, a déli megoldást készítik elő, de még nem ad parancsot, hogy mindent erre állítsanak át, mert meggyőződése, hogy a déli megoldás nem jön számításba. 107 E napon, december 30-án a probléma tisztázására a ,,Dél Hadseregcsoportnak" időközben Eszterházára áthelyezett harcálláspontjára érkezik Wenck altábornagy. A megbeszélésen, melyen Balek tábornok is részt vesz, a ,,Dél Hadseregcsoport" az idő- és az üzemanyagszükséglettel érvel az északi megoldás mellett. Az idő sürget, mert a budapesti csapatok nem tudnak sokáig védekezni, és mert a szovjet csapatok még nem kezdtek átcsoportosítást. A kezdeményezés ezért most a németeknél van. A hadseregcsoport másik nyomós érve az üzemanyag. Közlik Wenckkel, hogy a meglevő és az OKH által kiutalt készlet csak az északi megoldáshoz elegendő. A déli megoldáshoz a vasutak helyzete folytán a támadó alakulatok zömének országúton kell mozognia, ez 900 köbméter többletszükségletet jelent, amit nem tudnak honnan előteremteni. — Mindezek alapján a „Dél Hadseregcsoport" az északi megoldás mellett dönt. Ha azonban a 2. páncéloshadseregtől megkapja a 3. lovasdandárt, akkor a Székesfehérvártól északnyugatra levő térségből támadást indít a Margit-állás e szakaszának visszaszerzésére. Ez a támadás azonban — ugyancsak szállítási nehézségek miatt — előreláthatólag csak január 14. után kezdődhet meg. Wenck altábornagy elfogadja a „Dél Hadseregcsoport" érveit, s 20.05-kor erről telefonon jelentést tesz közvetlen felettesének, Guderiannak. Wenck hangsúlyozza, hogy minden az időnyeréstől függ, ki kell használni azt a lélegzetvételi szünetet, amire most a szovjet csapatoknak szükségük van. Az északi megoldást azonnal el lehet kezdeni, a délihez további öt napra van szükség, és a támadásnak ezt az elhúzódását nem lehet megengedni. Az északi megoldásnál a Duna északi partjáról bekapcsolódik a támadásba a 96. gyalog- és a 711. népi-gránátoshadosztály is, — a déli megoldásnál bevetésük csak hosszú menetelés után lenne lehetséges. „Guderian vezérezredes azt válaszolja, hogy nyilván nehéz átállni, mivel már mindent az északi megoldásra állítottak be. Megparancsolja az északi megoldást és reméli, lélekkel mindenki benne lesz ebben." 108 December 31-én Guderian előző napi, telefonon adott hozzájárulása után megérkezik a IV. SS-páncéloshadtest támadásához a távirati engedély is. Eszerint a január 1-én kezdődő támadás első célja a szembenálló szovjet alakulatok szétverése, és a Budapesttel való összeköttetés gyors helyreállítása. Elő kell készíteni az ottani csapatok kitörési kísérletét. Erre az OKH majd külön parancsot ad. Az
