A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében
szervek a földalap tulajdonába került vagyont nem is tudták megvédelmezni, az épületek szétszedése, rongálása tovább folyt. Ezáltal a kisebb sérülést szenvedett épületek is romossá váltak. Elhurcolták a kastélyokban még megmaradt bútorokat, leszedték az ajtókat, ablakokat. Felfeszegették a szobák padlóit, az epületek padlásait, és leszedték a tetőszerkezeteket. Aggasztó méreteket öltött a lakosság egyrészének erkölcsi süllyedése. Nem tudták még ekkor felfogni, hogy a volt uradalmi vagyon állami kézbe kerülése mit is jelentett számukra. A helyi és a megyei földbirtokrendező szervek a pusztulásnak indult épületek megmentését szorgalmazták, A községek egyrészében akadtak is pártok, tömegszervezetek, amelyek vállalták, hogy ezeket az épületeket gondozzák, természetesen abban az esetben, ha ideiglenesen nekik juttatják. így jutott az MKP iszkaszentgyörgyi szervezete székházhoz az uradalmi ispánlakban, míg Pázmándon, Perkátán erre a célra a kastélyt juttatták. Sárosdon és Magyaralmáson szintén arra törekedtek a pártok, hogy szervezeteiknek a kastélyokban rendezzék be az irodákat, de a íoidigénylő bizottságok azzal hárították el a kérelmeket, hogy a kastélyokat mezőgazdasági célokra kívánják juttatni, mivel erre a legmegfelelőbbek. 146 A pártszervezetek egyébként a megye falvaiban mindenütt megtalálták azokat az épületeket, amelyek a legalkalmasabbak voltak székháznak. (Elhagyott épületek, lakások, csendőrlaktanyák, stb.)A pártoknak és más tömegszervezeteknek juttatott épületekben hamarosan kultúrhelyiségeket is kialakítottak; könyvtárak, klubok is voltak a politikai célkitűzéseket szolgáló épületekben. Ilyen határozott kívánság Perkátán volt, ahol kifejezetten úgy adták át a kastély egy szárnyát az MKP helyi szervezetének, ha ott népművelési jellegű intézményeket hoznak létre. Kultúrteremnek juttatták a nadapi volt Cziráky-jéle uradalmi házat. Ez már 1945 nyarán ezt a célt szolgálta. 147 A pusztaegresi és SárkereszturSzent Imre-majori kastélyokat szintén kulturális célokra jelölték ki. Igyekeztek teljesíteni az ifjúsági szövetségek kérését is. Sárbogárdon a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség a Huszár-féle házban székelt egészen november 15-ig, amikor is kiderült, hogy a volt tulajdonos a házat egy évvel korábban a református egyházra hagyta. 148 Sárosd-Selyemmajorban a MADISZ az intéző lakot kapta meg, ugyancsak azzal a feltétellel, ha ott a pusztai lakosság részére kulturális intézményeket létesít. 149 Hároméves időszakra kapta meg az iváncsai MADISZ az Elek-féle uradalomban az egyik magtárt, 150 Nagyvenyimben pedig a gazdaság épületei közül az egyik dohánysimító pajtát. Nem teljesítették azonban a gárdonyi ifjúsági szervezet kérelmét, mivel megállapították, hogy az megalakulása óta nem fejtett ki semmiféle tevékenységet. 151 A Nemzeti Segély Szervezet három kastélyt is kapott Fejér megyében gyermeknyaraltatási célra: Abán, Alapon, és Tácon. 152 Óvodát rendeztek be a nádasdladányi kastélyban és a pákozdi káptalani tiszti lak felerészében, míg a másik részében egészségház lett. 153 Zámolyon a Merán-féle intézői lak orvoslakás lett, és a pusztaszabolcsi Wooster kastélyt megyei tüdőszanatóriumnak szemelték ki. A többi kastély és tiszti lak sorsa
