A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az agrárátalakulás néhány kérdése Fejér megyében

50— 100 kat. holdat 381 gazdaság 26 478 hold terjedelemben művel 100— 500 kat. holdat 410 gazdaság 70 643 hold terjedelemben művel 500—1000 kat. holdat 72 birtokos 50 694 hold terjedelemben művel 1000 holdon felül 91 birtokos 308 655 hold terjedelemben művel Földbirtokosak száma

: 70 813; Földbirtok területe: 692 771 kat. hold. A 163 ötszáz holdon felüli nagybirtok a megye mezőgazdasági területének 51,9 %-ára terjedt ki. Az ötszáz holdon felüli nagybirtokok területének aránya az ország megyéi közül Fejér megyében a legnagyobb. Az önálló kisbirtok mindkét kategóriája csekély, és a megye területének csak egyötöde (21,5 %). A 10 holdnál kisebb birtokok pedig csak a megye 16,2 %-ára terjednek (57 ezer hold).

6 A reform megszervezése a felszabadulás után 1945 tavaszán a kibontakozó új magyar élet képviselői egyik legelső feladatuknak tekintették a feudális eredetű nagybirtokok teljes felszámolását. Ez csak a radikálisan végrehajtott földreformon keresztül valósulhatott meg. A Dunántúlon még folyt a háború, sőt Fejér megye területe is hadieseményeknek volt a színtere, amikor a debreceni ideiglenes nemzetgyűlés- 'és kormány küldötte 1945. január 3-án Székesfehérváron a demokratikus átalakulás programját ismertette, és ebben hírül adta a földosztást is.

7 Hangoztatta a szónok, hogy az ideiglenes nemzeti kormánynak egyik legelső feladata lesz a földreform megvalósítása, és amilyen gyorsan csak lehet, a hazaárulók birtokainak elkobzása. Ebből a földterületből elsősorban azoknak juttatnak, akik résztvesznek a fasizmus elleni fegyveres harcban.

8 A demokratikus fejlődést azonban a megyében és a városban ekkor még akadályozták a hadiesemények. Januárban a front még Székesfehérvár körül húzódott, de még később is szinte a megye egész területén háború dúlt. A megyeszékhelyt állandóan bombázták, vagy a tüzérség lőtte. Január 22-én a város a németek kezébe került,, és Fejér megye felszabadítása csak március 22-én fejeződött be. Március utolsó napjaiban és április elején egymásután alakultak a megyében a demokratikus pártok, létrejöttek a népi szervek. A nemzeti bizottságok egyik sürgős feladata a földigénylő bizottságok megalakítása lett. A nemzeti kormány rendelete a nagybirtokok felosztásáról április 1-én vált ismeretessé Székesfehérváron, és a helyi lap „Megvalósul a földosztás" címmel ismertette.

9 A városi Nemzeti Bizottság április 8-án gyűlést tartott az Alba moziban, ahol a gazdatársadalom is nagy számban vett részt. A gyűlésen legtöbb szó a földreform munkálatainak megindításáról esett. „Legelső teendő a földosztás, állítsuk fel a földigénylő bizottságokat, adjuk át a földet annak, aki azt megműveli, mert máris elkéstünk." — írja a lap. A megyeszékhelyen elindult reformmunka azonban nem tükrözte a megye községeiben már korábban megkezdett lázas földosztó tevékenységet. A falvakban sokkal rugalmasabban, sőt radikálisabban kezdték meg a feudális nagybirtok széttörését, mint Székesfehérváron, ahol az élet megindításának első lépéseit is csak április elején tették meg.