A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

jelölt, akiket a fenti arány szerint delegáltak a pártok és a szakszervezetek, (MKP 3, SzDP 3, NPP 3, Szakszervezet 3, Demokratikus Polgári Párt 1, a Kisgazdapárt pedig 7 személyt küldött póttagként a bizottságba.) A rendes és póttagok megbízólevelét megvizsgálták, így a bizottság összehívását, majd megalakulását szabályszerűnek tartották. A megyei rendőrkapitány, a pénzűffvigazgató, az államépítészeti hivatal főnöke, a gazdasági felügyelőség vezetője, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a törvényhatósági állatorvos, az OTI ügyvezető, a számvevőség főnöke, az erdőigazgatóság vezetője, a tanítóegyesület elnöke, a szakszerűség képviselete címén lettek tagjai a bizottságnak. Az alispán, a főjegyző, a másodfőjegyző, a tisztifőügyész, az árvaszéki elnök, a tisztiföorvos, a járási főjegyzők, az árvaszéki elnökök hivatalból kerültek a bizottságba. Ezen a közgyűlésen létrehozták az igazoló választmányt, a kisgyűlést, a kijelölő választmányt és a közigazgatási bizottságot. Hangoztatták, hogy az alispáni állást a Nemzeti Bizottság jelölése ellenére is választás útján kívánják betölteni. Két pályázó, Szirbik Ferenc és Thaisz Andor kérvényét tárgyalták a közgyűlésben, és 45:25 szavazat ellenében dr. Szirbik Ferenc — a Nemzeti Bizottság által az alispáni hivatal élére korábban kinevezett személy — lett az alispán. A vármegye főjegyzője, dr. Bratán István, tisztifőügyésze pedig dr. Barabás Ferenc lett. Betöltötték a máscdfőjegyzői, a három vármegyei aljegyzői állásokat is. Ezután a vármegye öt járása élére választották meg a főjegyzőket. Ezekre az állásokra 25 pályázati kérvény érkezett a közgyűléshez. A kijelölő választmány a pályázókat a következő sorrendben jelölte: A váli járás élére: Czövek András, Wagner-Varsányi Géza, Sümegi László, a sárbogárdi járásba Holló Elek, Szabó Lajos, Tremkó György, a központi járás élére Móder József, Keve Márton, Harsányi Imre, az adonyi járás élére Kun Gábor, Kiss Lajos, Bakos István, a móri járási főjegyzői állásra pedig Mayer Lajost, Wagner Jánost, Udvardi Jánost. A titkosan megejtett szavazás során a főispán által korábban kinevezett járási főjegyzők kapták meg a szavazatok többségét. Megállapították, hogy egy főjegyző kivételével a járások vezetői megfelelő képesítéssel nem rendelkeznek, ezért a későbbiekben feliratban kérik a belügyminisztert, hogy számukra a képesítési kellékeket engedje el. A járási aljegyzői állásokra hat jelentkező volt, de a kijelölő választmány közülük egyet sem jelölt. így az aljegyzők választását a következő közgyűlésre halasztották. A közgyűlésen a Kisgazdapárt nevében Vócsa Ferenc támadta a két munkáspártot, a szakszervezetet, a Nemzeti Parasztpártot, mivel szerinte azok nem tartották be a bizottságba küldött tagokkal a pártközi megállapodásokat. Különösen nehezményezte, hogy a járási főjegyzők választása alkalmával nem választottak meg egyetlen kisgazdapárti jelöltet sem. Vócsa a demokrácia megsértéséről beszélt. Leplezetlen nyíltsággal megmondotta, hogy a titkos szavazás nem azt jelenti, hogy a pártközi megállapodásokat megsértsék. Megvádolta a pártokat is. Szerinte és a jelenlévő kisgazdapártiak véleménye szerint szabály-