A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

és határozatokat is hozott. A főispán az igazoló bizottságot azonnal feloszlatta, és kijelentette a Nemzeti Bizottságnak, hogy az igazoló bizottság felállítása egyedül a vármegye első tisztviselőjének a joga. Egyébként is csak megyei és járási igazoló bizottságokat állítottak fel. Sok ösztönös cselekedet is történt a közigazgatás megszer­vezése során. Ez természetesen a lakosság találékonyságát is mu­tatta. Amikor a háború zaja elült, az élet megindulása érdekében a községekben is az elöljáróságoktól vártak utasítást a lakosok. A megye több községében azonban elöljáróság nem volt. Az akkor Veszprém megyéhez tartozó Mezőszentgyörgyön a falu ügye­inek intézését Ercsi községhez hasonlóan ötöstanácsra bízták, amelynek tagjai 1 pap, 1 tanító, 1 földmunkás, 1 cipész és 1 keres­kedő volt. A közlekedési nehézségek miatt a falu elzártan élt né­hány hétig, de demokratikus intézkedéseket ennek ellenére foga­natosítottak. Az ötöstanácsnak a földosztás hírét három kommu­nista vitte meg. A Nemzeti Bizottság megalakulását hasonlóan hírből hallották. A népi szerveket létrehozták, a földet pedig a hír vétele utáni 1 hét alatt kiosztották. Igaz, a Nemzeti Bizottságban már a parasztburzsoázia jutott többségre, és ezzel a falu életének politikai irányítása is kezébe került. Később sikerült csak a sze­gényparaszti és újgazda többséget biztosítani és ezzel együtt a poli­tikai vonalvezetést is megszerezni a kommunistáknak a Nemzeti Bizottságban. Az új gazdák hatalmának megerősödéséig azonban éles harc folyt a bizottságon belül, amely politikai téren élesen jelent­kezett. 101 A megyei közigazgatás jól begyakorlott szakembereket kívánt volna. A megszaporodott teendők, a demokratikus átalakulás lázas munkái is követelték ezt. de a jó szakemberekre azért is szükség lett volna, mert végeredményben az élet megindítását elsősorban nekik kellett elvégezniük. Míg az ország keleti részeiben az első lépéseket a demokratikus pártok és a nemzeti bizottságok tették meg, addig Fejér megyében még a pártokat is, sőt a legtöbb he­lyen a nemzeti bizottságokat is az ideiglenes közigazgatási szervek alakították meg, vagy erősen belefolytak azok létrehozásába. Nem állottak az első közigazgatási tisztviselők rendelkezésére a korábbi nyilvántartások, anyakönyvek, nem volt írógépük, sőt papírjuk sem. Ezért írta 1945 júliusában a megyei főjegyző, hogy a közigazga­tásnak a községek nagyrészében az iratok, főkönyvek megsemmi­sülése folytán, alapjaiban újból kell berendezkednie. Elpusztult a vármegye székházában az iroda- és bútorberendezés, nagyrészt megsemmisült a megye irat- és könyvanyaga. A megyei levéltár okmányanyagát, valamint az anyakönyvi másodpéldányokat a leg­nagyobb utánjárással tudták csak megmenteni. 60 %-ban meg­semmisültek a községek, a járások iratai is. A megszaporodott te­endőket mégis kevés létszámmal kellett ellátniok. Egyrészt a tiszt­viselők közül többen nem tértek vissza eredeti foglalkozásukhoz, másrészt a politikailag megbízhatatlanokat vissza sem vették. A vármegyei számvevőség, amely 1944. november végétől nem mü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom