A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

volt. A hét gyógyszertár közül egy már működött, de készletei hamarosan ismét kifogytak. A kórház igazgató-főorvosa 1945. január 15. után Sulyok Dénes lett. Július 6-án már 5 gyógyszertár tartott nyitva. Működésük ugyan hiányos volt, de gyógyszer-szállítmányokat már kaptak. Az orvosok száma Székesfehérváron ekkorra 3l-re nőtt.

83 (16 kórházi, 10 magán, 5 hatósági.) A város lakossága a hadiesemények idején eltetvesedett. Fertőtlenítését csak áprilisban tudták intézményesen megkezdeni, — az Árpád fürdő egyik helyiségében, száraz gőzzel.

61 A tífusz elleni oltást július 25-én rendelte el a polgármester. Tífuszban 28-an betegedtek meg. A lakosság védőoltását a Belvárosban, a Palotai- és Felsővárosban kezdték meg.

85 Augusztus végéig 20 ezer embert oltottak be. A megye tisztiorvosa 1945. március 22-től június 30-ig terjedő időre vonatkozóan közegészségügyi jelentést készített az alispánnak. Ebből tudjuk, hogy a megye falvaiban 1944-ben 39 gyógyszertár működött. Ezek nagyobb része azonban a háborús események közepette elpusztult. így 1945 június végén csak 21 működött. A tisztifőorvos szerint 10 gyógyszertárat egy-két hónap múlva ismét olyan állapotba hoznak, hogy ezekben a működés lehetséges lesz. Az egészségvédelmet június végén 22 zöldkeresztes szolgálat látta el. A székhelyen működtek az egészségügyi védőnők is. A zöldkeresztes szolgálatból 1945 tavaszán már 13 működött, míg a hiányzó kilenc, kizárólag védőnő vagy épülethiány miatt nem szerveződhetett újjá. A 14 egészségházból csak hat szenvedett kisebb sérülést, ezekben folyt a beteggondozás is, míg a többit helyre kellett állítani. Az egészségházak felszerelése 25—30 százalékosan maradt fenn. Ezeket sürgősen pótolni kellett volna. A felszabadulás utáni hetekben az orvosok fele volt csak szolgálati helyén. így májusban a Népjóléti Miniszter több körzeti orvosi állást betöltött. Június végén a 60 községi és körzeti orvosi állásból 46-ot töltöttek be, 14 pedig ellátatlan volt. Igaz, hogy ebből 9 körzeti orvosi állást helyettesítéssel láttak el, de Pákozd, Csór, Tárnok, Diósd, és Iváncsa községek egészségügyi ellátása még mindig megoldatlan volt. Az öt járási tisztiorvosi állás betöltött volt. A tisztiorvosok közül csak a székesfehérvári hagyta el szolgálati helyét, valamint a megyei tisztifőorvos. Mindkét állást május 30-i hatállyal töltötte be a népjóléti miniszter.

86 8. Közmunkák A háborús események idején végzett közmunkát folytatni kellett a felszabadulás utáni hónapokban is. A munkák jellege azonban megváltozott. Március 22. előtt azok jórészt katonai jellegűek, utána már a polgári lakosság életkörülményeinek megjavítását szolgálták. Közmunkával tüntették el a város és a falvak határaiban a tankcsapdákat, ágyúállásokat, lövészárkokat, bombatölcséreket stb., közmunkával javították az utakat, vasutakat, végezték a romeltakarítást