A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

veletek során jelentékenyen nem csökkent, úgy hogy mezei munká­ikat jórészben be tudták már fejezni." 46 A falvak népének legnagyobb része a pusztítások ellenére is bizakodó hangulatú volt. Ezt azzal is kifejezésre juttatták, hogy a tavaszi munkákat azonnal megkezdték, illetve a normális életme­netet vették fel, amint lehetett. Álljon ennek bizonyítására a Mar­tonvásári Árvaház helyzete és tevékenysége 1945 tavaszán. A Mar­tonvásári Vármegyei Árvaház személyzete és növendékei a háborús események során mindvégig a helyükön maradtak. A község decem­ber 22-én felszabadult, de ezután három hónapon át felvonulási terület lett. Ez a községen, így az árvaházon is nyomokat hagyott. Az Árvaház anyagi tekintetben kevésbé, de erkölcsileg kitűnően élte át a harcok súlyos napjait. A 70 növendék fegyelmezetten, a helyzethez illő komolysággal viselkedett, és magatartásukkal a neve­lőket is bátorították. Sebesülés és haláleset az árvaházban nem tör­tént, nem lépett fel a tífusz és más járványos betegség sem, amely pedig oly gyakori volt a hasonló intézményekben. Élelmezésüket megnehezítette az, hogy 50 db sertést, 4 tehenet, 200 nyulat, 100 baromfit, — az árvaház összes állatállományát — a visszavonuló németek elszállítottak. Ugyanakkor az árvaházba vonult 130 főnyi falusi személy ellátása is az ő gondjuk volt. Eltűnt az árvaházból 120 pár új cipő, 35 kg talp, a ruhák és ágyneműk nagy része. Az intézet vezetősége bizakodó optimizmussal tekintett az új élet felé. „Nincs okunk panaszra" — írják egyik levelükben; szomorúak vi­szont, mert egyik növendékük, — Schalkhammer László, aki szűcstanuló volt Székesfehérváron, a Felsőkirálysor 6. szám alatti mesternél —, nem tért vissza közéjük. Schalkhammer Lászlót 1944 őszén a németek vitték el munkahelyéről. Az árvaház azonnal működni kezdett, amint a csapatok elvonultak. Lovat vásároltak, kijavították a gazdasági épületeket, a felszerelést, és földjeiket be­vetették. 47 4. A politikai élet kibontakozása. Az élet megindításának egyik előfeltétele a demokratikus pár­tok mielőbbi létrejötte, majd a nemzeti bizottságok végleges meg­alakítása volt. Fejér megye községeiben 1945. tavaszán több alka­lommal változott a nemzeti bizottságok összetétele. Az április hó­napban létrejött bizottságok egy részéből még hiányoztak a demok­ratikus pártok delegáltjai. Április 14-én kelt megyei utasítás hang­súlyozta, hogy a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok, valamint a Szabad Szakszervezet delegáltjai alakítsák meg a nem­zeti bizottságokat. Ha azonban a községekben pártok nem működ­nének, akkor pártonkívüliekből kell a bizottságokat létrehozni, de azokat később a megalakult pártok delegáltjaival fel kell váltani. 43 A közigazgatásnak szerepe volt még a demokratikus pártok létre­hozásában, majd a nemzeti bizottságok megalakításában, általában a demokratikus átalakulás legelső teendőinek elvégzésében is. A háború okozta megrázkódtatások, a szovjet csapatok jelenléte biz­tosította, hogy a Horthy-rendszert kiszolgált burzsoá szemléletű

Next

/
Oldalképek
Tartalom