A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

kesfehérvárott Piszarenko ezredes, a város katonai parancsnoka, de tudunk arról, hogy Bicskén, Móron, Ercsiben, Sárbogárdon hason­lókra került sor később. A szovjet katonaság és a lakosság kapcso­latára — éppen a huzamosabb itt-tartózkodásuk következtében — oensőségesebb példákat is lehetne felhozni. Közismert a fehérvári Hornyánszky orvoscsalád és a szovjet híradós leány kapcsolata, vagy a dunapentelei Dóra földbirtokos, vagy a tarnóczai Gerlóczy családok szovjeteket segítő szándéka, amelyek során előnyös érte­süléseket sikerült szerezniök a szovjeteknek, és azokat a harcok idején alkalmazhatták is. Ezeken kívül hasonló kapcsolatok alakul­tak ki a nép, különösen az alsó néposztályok és a szovjet katonák között. Nagy jelentőségű volt a zirci apátság előszállási uradalmának bő­séges termény- és takarmánykészlete — amelyet a kiürítéstől a gyors szovjet előretörés, valamint a jószágkormányzó erélyes fellépése a kiürítés ellen, mentett meg —, amelyet a megmerevedett front­vonal mögött a szovjet parancsnokságok a csapatok élelmezésére felhasználhattak. Ugyancsak ezt lehet megállapítani a többi uradal­makról is, amelyek a megye déli felében voltak. Előszállást és a zirci apátság többi gazdasági központját, —• ahol a termény- és ta­karmányraktárak, a szarvasmarhaállomány, valamint a ménes össz­pontosítva volt — már december 3-án elérték a szovjet csapatok. Ez a terület egyébként is beleesett a szovjet csapatok felvonulási irányába. A hadtáp természetesnek vette, hogy az erősen megfo­gyatkozott készleteit itt feltöltse, de a csapatok élelmezését is köz­vetlenül az uradalmak lássák el. A frontvonal elsőízben december 10. körül merevedett meg a Margit-vcnalban, illetőleg a megerősített német állásokat a szovjet csapatok a gyors előretörés folytán menetből Székesfehérvár alatt áttörni nem tudták. 1 A csatározások következtében sok sebesült lett, akiket ezekben a falvakban létesített szükség-hadikórházakban helyeztek el. Ezek élelmezését tejjel, tejtermékkel, és más fontos élelmiszerekkel ezen uradalmaknak, de különösen az előszállásinak a kötelességévé tették. Ilyen kórház működött Ercsiben, Rácalmá­son, Adonyban, Dunapentelén, Előszálláson, Berezeg]alván. Termé­szetes, hogy ezen uradalmak vagyonának védelmére a szovjet pa­rancsnokságok őrséget rendeltek ki, amelyek a gazdatisztekkel, jószágfelügyelőkkel közvetlen kapcsolatot tartottak. Előszálláson a joszagkormányzó mellett Voronyin kapitány működött, a gazdasági kerületek legtöbbjében pedig 1—1 altiszt. 2 Ezek egyik feladata volt az uradalom terménykészletének, állatállományának, takarmány­készletének olyan értelmű védelme, amely azok célszerű felhasz­nálását eredményezte. Az uradalom látta el tejjel a környező szov­jet hadikórházakat, biztosította a húsellátást a magasabb egységek parancsnokságai utasítására. A szovjet altisztek az uradalmi tisz­tekkel együtt igyekeztek megakadályozni az esetleges kilengése­ket is. A pusztákon ugyanis megjelentek a szomszédos falvak lakói :s, akik az uradalmi magtárakból igyekeztek maguknak terményt, stb. 2G4

Next

/
Oldalképek
Tartalom