A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben
adalékot szeretnénk megemlíteni. A nemzeti-szocialisták hatalomra törése nyilvánul meg akkor, amikor a Borsod megyei közgyűlés megküldi a megyékhez tervezetét az egypártrendszerről, s Toldy azonnal indítványozza a Fejér megyei közgyűlésen: „írjanak fel" a kormányhoz az egypártrendszer bevezettetése érdekében. 68 Szintén a. kormányhoz irat fel a megye nevében annak érdekében, hogy a levente-leány mozgalmat az önkéntességről állítsák át a kötelező alapokra, hogy a „magyar faj boldogulásához" mindenki hozzájárulhasson. 69 Mégis Toldy nemzetiszocialista csendőr módszerei leginkább a zsidókérdés kezelésében mutatkoztak meg. Az egymást követő zsidórendeletek végrehajtása a csendxírség feladata volt. Toldy, mint később titkára vallotta, minden zsidóintézkedést maga ellenőrzött, hozzá futottak be a jelentések, maga is részt vett a szervezésben. Méltó volt bajtársához és politikai barátjához, Bakyhoz, gondoskodott a legkegyetlenebb módon való végrehajtásról. 70 Sőt, „túl is teljesítette" az országos rendelkezéseket. A hivatalba lépése utáni napokban rendeletet adat ki, amelyben eltiltja a zsidókat — itt nyilván Endre László Pest megyei hasonló rendelkezése lebegett szeme előtt 71 — a fehérvári fürdőK használatától. A piacon zsidó csak délelőtt 10 óra után vásárolhatott. 72 A következő napon megjelent rendelet értelmében a megyében este 8 órától hajnali 5-ig az utcán zsidó csak főszolgabírói engedéllyel tartózkodhatott, s a piacra vonatkozóan a székesfehérvárihoz hasonlóan rendelkezett. 78 Ugyanakkor közlik, — s a Napló vezércikkben hozza! — hogy nyolc községbe tömörítik a megyei zsidóságot. Ezt követi Székesfehérváron a városi zsidószármazásúak gettóba tömörítése, 71 melyet június elejére meg is valósítanak. 75 A zsidórendeletek e sietős végrehajtásán túl jellemző Toldy „öntevékenységére", hogy határozatot fogadtat el a megye törvényhatósági bizottságával: készítsenek javaslatot a belügyminiszternek: a zsidóK által tett alapítványokat vonják össze másokkal, s ezzel kerüljék eí. hogy zsidóhangzású neveket kelljen emlegetni a különböző magyar hivatalokban. 76 E vezetési szellemben kegyetlenkedtek Versényi Károly csendőrlegényei a zsidókkal a városban, vontak meg jogos kedvezményeket egyes családoktól. 77 Sorolhatnánk tovább az adatokat, melyek arról tanúskodnak, hogy Toldy Árpád Fehérvárott 1944 májusától a Nemzeti Szocialista Párt politikáját igyekezett hatalomra juttatni. Azét a Nemzeti Szocialista Pártét, mely a német megszállókkal a legmesszebbmenőkig együttműködött, amely az ország mind totálisabb fasizálását, radikális jobboldali reformokat, a zsidókérdés radikális megoldását követelte, valamint hívei hatalomra juttatására törekedett, s arra, hogy félreállítsa még a magyar uralkodó osztályok korábbi jobboldali politikai garnitúrájából azokat, akik a nemzeti szocialista politikát nem igenelték. Ez az irányzat, amely az országos politikában március 19-e után az uralkodó osztály más pártjainak erősebb volta miatt csak az államélet néhány területén juthatott érvényre, Fehérvárott és Fejér megyében Toldy révén a hatalomra került, s megpróbált érvényt szerezni a párt politikájának.
