A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Glatz Ferenc: Hóman Bálint és a nemzetiszocialisták összeütközése Székesfehérvárott 1944-ben

igen törekedtek a városi és megyei apparátushoz oly módon közel kerülni, hogy keresnék esetleg az érintkezési felületeket a közös munka stb. hangoztatásával. Toldy például már beköszöntő beszédében sem úgy szól, mint főispán a jövendő beosztottjaihoz, hanem mintegy kívülállóként mondja beszédének végén: „Mindazzal, amit elmondottam, tájékoztatni kívántam a tek. Közgyűlést a m. kir. kormány alapvető elvi törekvéseiről és célkitűzéseiről. . .".

38 Hasonló hangnemben beszél az új főispán érdekében Baky is a városi ülésen,

39 s talán még Jurcsek az egyedüli a felszólalók közül, aki az új főispán, s az ,,új politika", valamint a fehérvári tradíciók között bizonyos kapcsolatot igyekszik teremteni.

40 Már a Toldy Árpád hivatalbalépését követő napokban látszott, hogy a főispán a kialakult megyei politikai vezetést téliesen meg akarja változtatni. Nem feladatunk itt a megyei életben 1944. májusától bekövetkező változásokat tárgyalni, csak azokra a tényekre igyekszünk rámutatni, amelyeken messzemenően felismerhetőek a főispán személyes politikájának nyomai. Toldy láthatóan tisztában volt azzal, hogy a Hóman-párti fehérvári vezetéssel nem tudja azokat a célokat megvalósítani, amelyek elvbarátai és saját programjában állottak. Városba érkezését követően — mint erre utaltunk —• tárgyal Thaisz Andorral és a város polgármesterével, Farkas Sándorral. Farkas Sándor — előbb h. polgármester, majd 1941-től polgármester —, olyan városi politikus volt, aki korábban mind a Hóman-pártnak, mind a liberálisoknak és a katolikus egyháznak is .megfelelt. Jellemző, hogy azért került a magas városi hivatalba, mert így késztették visszalépésre a jelölésből öccsét, Farkas Istvánt, akit lépten-nyomon azért támadtak jobboldalról, mert a fehérvári gazdag zsidó polgárság állítólag őt támogatta a katolikus egyházzal együtt a városi politikában, a jobboldali Kerekes Lajossal szemben. Nem szólnak a források a FarkasToldy beszélgetésről, de a polgármester már másnap beadja nyugdíjaztatási kérelmét.

41 Thaisz alispán az első napoktól szemben állott Toldyval,

42 de elmozdítására nem gondolhattak, mivel az alispán választott személy volt, s mint a megyei bürokrácia kitűnő ismerőjére, egyébként is szükség volt rá. A Hóman-párt vezetői közül Csitáry G. Emil, a volt városi főispán (korábban polgármester) a párt tényleges vezetője, visszahúzódott a városi politikai élettől, —• de Toldyék ezt nem tartották elégségesnek, hanem még a városi iskolaszék tagjai sorából is kibuktatták az igen nagy befolyású Csitáryt. Képes János szintén Hóman benső hívei közé tartozott, a 30-as években a párt elnöke volt. Hóman 1932-es megválasztásakor például ő előlegezett többezer pengőt a választási kiadásokhoz, s mind a Károlyi Gyula, mind a Hóman-választásokon az ő kezében volt a „választási kassza".

43 A zsidószármazású volt közjegyzőt hiába mentesíti Hóman, ennek ellenére, — mint nevelt leánya, Képes Gitta, Toldy népbírósági perének előkészítésekor vallotta, — Toldy júniusban deportáltatja.

44 Képes helyére pedig a Hóman-párt jelöltjével szemben olyan hívüket rakja, aki még a törvényesen előírt négyéves ügyvédi gyakorlattal sem rendelkezelt.