A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

cember 20-ig, a ,,3. és a 2. Ukrán Front" újabb nagyszabású támadásáig tart. A „Dél Hadseregcsoport" a „3. Ukrán Front" túlereje, az arcvonal adott, de kielégítetlen szükségletei miatt legalább a Párducosztályokat szeretné bevetni, és különösen Fretter-Pico és vezérkari főnöke, Gaedcke tesz ismételten ilyenirányú javaslatot. December 12-én este a Fretter-Pico seregcsoport 1. vezérkari tisztje javasolja, hogy engedélyezzék az 1/130 Párduc-osztálynak az 1. páncéloshadosztályhoz történő beosztását, mivel holnapra szovjet támadást várnak. Jó egy óra múltán v. Grolman közli, hogy ehhez nem járulnak hozzá, és a páncéloshadosztálynak is csak a páncéltörő-ágyúit és tüzérségét szabad az arcvonal mögött biztosításul felhasználni, más részeit nem szabad bevetni. „Guderian vezérezredes parancsára minden ezzel szembeni engedetlenség haditörvényszéki eljárást von maga után."

63 Hosszas vita folyik a tervezett támadás kezdetéről is. Grolman már december 13-án este jelenti az OKH-nak, hogy a gyors alakulatok támadásának kezdete döntően az időjárástól függ. Amíg be nem áll a fagy és a talaj meg nem keményedik, a sáros terepen a támadás sikere kérdéses.

64 Hasonlóan nyilatkozik v. Grolman másnap, december 14-én Wencknek is: a pillanatnyi terepviszonyok mellett nem lehet felelősséget vállalni a gyors alakulatoknak a sárba küldéséért. Döntő bevárni a fagyot, hogy a Dunától nyugatra levő terepen az utaktól függetlenül lehessen mozogni.

65 December 15-én a „Dél Hadseregcsoport" táviratban jelenti elképzeléseit az OKH hadműveleti osztályának a páncélos-alakulatok támadásáról: „A hadseregcsoport azt tervezi, hogy az összes újonnan odairányított páncélos-kötelék összefogásával súlyponttal áttöri az ellenséges arcvonalat a Balaton és a Sárvíz-csatorna között, Simontornyán keresztül előretör Dunaföldvárhoz, hogy azután északra fordulva megsemmisítse a Balaton és a Duna között álló ellenséges erőket. A támadás" sikerének előfeltétele a fagy beállása, mivel a talaj jelenlegi állapota harckocsik és lövészpáncélosok mozgását a megerősített utakon kívül nem teszi lehetővé, a támadás irányában húzódó kevés út viszont nem elegendő a kitűzött támadási célok gyors és áttörő eléréséhez." Az OKH naponta sürgeti a támadás megkezdését. 15-én este Wenck telefonon kérdezi v. Grolmant, hogy ha a Dunántúlon az időjárás miatt elhúzódik a támadás megkezdése, nem lehetne-e a budapesti hídfőből támadni? v. Grolman ismét az út- és terepnehézségekre hivatkozik, s nyíltan megkérdezi Wencket: előfeltételnek tekinti-e a fagy beálltát a támadáshoz? Wenck: „Fagy és száraz idő nélkül a támadástól nem lehet döntő sikert várni."

66 A huzavona azonban tovább folytatódik. Emlékirataiban Friessner részletesen ismerteti az időközben „késői szüret" fedőnevet kapott támadás problémáit. Az ÖKH december 17-én ismét sürgeti a hadművelet megindítását. Erre Friessner a támadás vezetésére kijelölt III. német páncéloshadtest parancsnokságával újra megvizsgáltatja az előfeltételeket. Á hadtest jelenti: „Támadás csak erős fagy esetén valósítható meg, ami a teljesen elsárosodott és elmocsaraso-