A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

mi bevonulása is Székesfehérvárra, amelyet a Fabik különítmény és Horváth János fellépése szerelt le.

90 Mindez valóban válságos helyzetre utal, mégsem állja meg helyét az a megállapítás, miszerint Székesfehérvárott május elején a hatalom átmenetileg az ellenforradalmi erők kezébe került.

91 Május 4-re időzítette terveiben a fegyveres ellenforradalmi fellépést az a tiszti csoport is, amelyet Horthy István tábornok szervezett meg és készített fel akcióra. A szervezkedésben vezető szerepet töltöttek be a Vörös Örségbe került volt rendőrtisztek — elsősorban Zavaros Aladár, a későbbi polgármester. Ezek segítségével látták el igazolványokkal a falvakat járó ellenforradalmár tiszteket, tiszthelyetteseket. Az ügy felgöngyölítését egy Seregélyesen szénavásárlás ürügyén szervezkedő huszárőrmester felismerése indította meg. A kiterjedt szervezkedést végülis elfojtották. A főszervezők kivételével több ellenforradalmárt letartóztattak. A szervezkedésben jelentős szerepet játszott Stréter István ezredes és Holly Géza is.

92 A fegyveres puccs tehát kudarcot vallott, de ettől kezdve szaporodtak a Vörös Hadsereggel kapcsolatos rémhírek, és a parancsmegtagadások; a tanácsrendszer pénzével, az ún. fehér-pénzzel öszszefüggő izgatások, a parasztok rekvirálással való fenyegetése, sőt később a röpcédulaszórás is.2 Ennek az időszaknak egyik legjellemzőbb megnyilvánulása volt a székesfehérvári közalkalmazottak bevonulásának elhúzódása. A válságos katonai helyzetre való tekintettel, a Forradalmi Kormányzótanács május 2-i ülésén elrendelte az általános hadkötelezettséget. Az önkéntes jelentkezések nem biztosították a Vörös Hadsereg feltöltését, a honvédelem szükségletei. A munkásság tömeges bevonulása és kiképzése biztosította csak a román és cseh intervenciós erők előrenyomulásának megakadályozását, a Vörös Hadsereg újjászervezését. A párt titkársága újabb felhívást tett közzé a jelentkezések érdekében, és megszervezte az egyes szakmák gyűléseit. A május 15-i összvezetőségi ülés határozatot fogadott el arról, hogy a szakmai szervezetek összes férfi tagjai belépnek a Vörös Hadseregbe. Az ülésen részt vett Pogány József népbiztos, hadtestparancsnok is, aki időközben felváltotta e megbízatásban Hamburgert. Napokon keresztül tartottak gyűléseket a különböző szakmák szervezetei: május 17-én a magánalkalmazottak előtt Kappner párttitkár beszélt; gyűlésen jelentkeztek a hadseregbe a vas- és fém-, bőr-, fa-, cipész-, festőmunkások; 18-án az építőmunkások gyűlésére került sor, 19-én pedig a magántisztviselők összejövetelén Molnár István pápai párttitkár lelkesítette bevonulásra a megjelenteket. A gyűlések első eredménye kielégítő volt, különösen a vasutasok jártak élen. Ezek testületileg bevonultak. Az építcmunkásokat egy zászlóalj képviselte a frontra indulók között. Május 20-ig 1500 jelentkezőt fogadtak a laktanyákban. A „Székesfehérvár és Vidéke a Népszava" „Fegyverbe száll Fehérvár proletársága!" c. cikkében üdvözölte a bevonulókat.

94 A lelkesedés azonban korántsem volt egyértelmű. Nem mindenki tett eleget vonakodás nélkül a határozatoknak, hazafias kötelességének. A bevonulások idején zajlott le például a postások szabotázsakciója és sztrájkja. Ez május 19—21 között megbénította a posta