A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Csongor Rózsa: A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája Fejér megyében

hyeinek kutatása kapcsán. Nem tudtuk ezt azért, mert a köteten szerzői név nem szerepel. A helyi sajtóban olvashatunk arról, 1919­ben, hogy megjelent a Fehérvári könyv, és a Népszava Könyv­kereskedésben megvásárolható. 63 Ugyancsak a helyi sajtó ad tám­pontot ahhoz, hogy Krúdy fehérvári látogatásához kombinációkat fűzzünk. Április 26-án az író Székesfehérváron járt, Szabados Sán­dor népbiztossal, és megtekintette a termelőszövetkezetek fehér­vári hivatali helyiségeit. 64 Későbben derült ki, hogy Krúdy, Kun Béla személyes felkérésére látogatott el a megyébe azzal a szán­dékkal, hogy a termelőszövetkezetekről riportkönyvet írjon, a Közokatásügyi Népbiztosság megbízásából. Útjára és megbízójára utalást találhatunk a Tegnapok ködlovagjai című könyvében. 65 Az Országos Levéltár tanácsköztársasági irattárában szintén biztos nyomok utalnak Krúdy szerzőségére, de nem különben tá­masztja alá ezt a tényt, Krúdy Gyula sajátos stílusa, mondatszer­kesztése. 86 A Fehérvári könyv, 67 riportkönyv. Szerzője a sorok közt is an­nak nevezi, az alcíme szerint, A termelőszövetkezetek Fej érme­gyében folyó életéről, helyesebben a volt nagybirtok-rendszer fel­számolásáról, átalakulásáról tudósít. Ma irodalmi riportnak nevez­hetnénk a műfajt, melynek segítségével agitációt és propagandát indított a nagybirtok hazájában végbement változásokról. Mégis, történelemkönyv ez ma már: a bennefoglaltak megörökítették, mi történt azokban a napokban itt? S a tény, hogy Krúdy Gyula, az egyik legnagyobb magyar prózaíró avatott tolla vállalta ezt a munkát, olyan történelmi dokumentum, amely Az Eszmével, s sok más ránk maradt nagy emlékkel azt bizonyítják, hogy a legna­gyobbak, a legtehetségesebbek mindég ott meneteltek a sorban, s harcoltak a maguk eszközével, ahol az egész emberiség igazságos boldogulása felé vezetett az út. „ , Csongor Rozsa Jegyzetek 1 Tanácsköztársaság Fejér megyében, Székesfehérvár, 1959. 13. 2 Uo. 16. 3 Uo. 29. 4 Juhász Viktor: A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. (Székesfehérvár, 1927) 58. 5 Tanácsköztársaság Fejér megyében. 39. 6 Megyei Levéltár, Székesfehérvár, 1383 1919. 7 Megyei Levéltár, Székesfehérvár, 70 909/1919. 8 Megyei Levéltár, Székesfehérvár, 7. sz. napiparancs Fejérvármegye vala­mennyi tanítójának. (J Megyei Levéltár, Székesfehér-vár, számozatlan irat. 10 Székesfehérvár és Vidéke a Népszava, 1919. IV. 10. István király Múzeum, Székesfehérvár. 11 Székesfehérvár és Vidéke a Népszava, 1919. IV. 1. :- Székesfehérvár és Vidéke a Népszava, 1919. IV. 12. i' 3 Székesfehérvári Friss Újság, 1919. IV. 3. István király Múzeum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom