A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben
lamennyi birtokrendező bizottság szintén azonos álláspontot képviselt. A néptörvény hiányosságai és a Földművelésügyi Minisztérium kiküldötteinek a magatartása a földművesszegénység körében érthetően megdöbbenést és levertséget okoztak. Viszont a nagybirtokosok felismerve a törvény hézagosságát és a végrehajtó szervek intencióit, mindent megkíséreltek birtokállományuk megmentésére, illetve a kisajátítás mérvének csökkentésére. Különböző vélt jogcímeken elsősorban a Földművelésügyi Minisztériumot ostromolták, hogy birtokaiknak részbeni mentesítését elérjék. így gr. Hadik Jánosné seregélyesi nagybirtokos ménesének a fenntartására 720 kat. hold, Dreher Jenő sörgyáros és nagybirtokos a Tordas községhez tartozó erdőháti telivér-ménese részére 2290 kat. hold megtartását kérelmezte. 22 Gr. Cziráky Antal lovasberényi nagybirtokos egész Börgönd pusztai gazdaságának a mentesítését kérte, mert „ott közellátási célokra nagyarányú tehenészetet rendezett be". „Közérdekű vállalkozásának létét veszélyezteti" — írta beadaványában — „ha a megfelelő takarmánybázist elveszti". 23 Eszterházy Miklós Móric igényei sem voltak szerényebbek, amikor 1970 holdas csákvári, házi kezelésben lévő birtokának a megmentésén fáradozott. A Földművelésügyi Minisztériumnak azt bizonygatta, hogy a csákvári földigénylők jobban járnak, ha a Pick Manó és dr. Pick Jenő haszonbérletében lévő 7000 holdas jornapusztai birtokából elégítik ki őket. Forna pusztán ui. kétszer annyi szántóföld állt rendelkezésre, mint amennyit a csákvári nép igényelt. Csákvári birtokához Eszterházy azért ragaszkodott, mert innen látta el élelemmel 26 865 kat. hold erdőgazdaságának alkalmazottait, szőlő- pince- és halgazdaságát. Emellett arra is hivatkozott, hogy Csákváron 1891-óta saját költségén földművesiskolát tartott fenn, búza-, lóhere- és répamag nemesítést folytatott és 262 db szarvasmarhából álló tehenészetet létesített. Eszterházynak ismernie kellett, hogy a néptörvény a kisajátítás alá nem eső birtok felső határát 500 holdban állapította meg, ennek ellenére nem mondott le a jóval nagyobb csákvári birtokának a megmentéséről. A csákvári szegényparasztok azonban más véleményen voltak. Nem a távolabb fekvő Forna pusztai, hanem a helybeli Eszterházy birtokból kívánták földigényüket kielégíteni. Eszterházy a csákváriak követelésének a leszerelésére azt kérte a földművelésügyi minisztertől, utasítsa a helyszínen működő birtokrendező bizottságot, hogy a nép érdeklődését Forna puszta felé terelje. így a szembenálló ellentétek kiegyenlíthetők, a falu nyugalma visszatér és a termelés zavartalan folytatása biztosítva lesz. A gróf mesterkedése eredménnyel járt. A Földművelésügyi Minisztérium a csákvári birtokrendező bizottság jogász tagjával közölte, hogy a csákvári 1900 kat. hold nem adható ki, mert rendelkezésre áll Forna pusztán 7000 hold, melyből a község földszükséglete kielégíthető. 24 A birtokrendező bizottságok és a Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttei minden erőfeszítésük ellenére azonban a szegényparasztoknak csak egy kis rétegét tudták megnyerni annak, hogy földigényük kielégítésével várják meg a következő gazdasági év kezdetét. Dég községben a minisztériumi kiküldött azzal csendesítette le a nyugtalanságot, hogy a nincstelenek részére a gazdasági év hátralévő részére 1000 hold földet biztosított haszonbérletre. 25
