A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

AZ AGRÁRKÉRDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1918—1919-BEN Az októberi polgári demokratikus forradalom győzelmének híre a budapesti események székesfehérvári szemtanúinak elbeszélései és az otthonukba vonatokon, kocsikon és gyalog hosszú sorokban ha­zasiető katonák révén Székesfehérváron és a megye községeiben vi­haros gyorsasággal terjedt el. Az események leírhatatlan hatást vál­tottak ki az emberekből. A nép a megye székhelyén és a községek­ben egyaránt az utcákra tódult és önfeledten ünnepelte órákon át az őszirózsás forradalom győzelmét, az értelmetlen háború végét és a békés viszonyok visszatérését. A négy éven át tartó háború alatt, a nélkülözések és szenvedések következtében töméntelen keserűség gyülemlett fel az emberekben. Csak ezzel magyarázható, hogy a for­radalmi hevületben sok helyen kilengések és rendbontások történ­tek. Székesfehérváron a Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére október 31-én megalakult Városi Nemzeti Tanács minden erővel igyekezett a rendet fenntartani. Ez az erőfeszítés nagyrészben ered­ménnyel is járt. A községekben azonban a legtöbb helyen a fegyve­resen hazatért és féktelen indulatokkal telített katonák elűzték a helyi hatóságok vezetőit, elsősorban a jegyzőket, akik meggyőző­désük szerint otthon maradt családjaik háborús nélkülözéseit okoz­ták. Majd megtámadták a kereskedők üzleteit, raktárait, a kocsmá­kat, szeszfőzdéket, egyes gazdatisztek lakásait és a uradalmak mag­tárait, hogy a háború vámszedőinek üzérkedését és a szegénység nyomorgatását megbosszulják, magukat pedig a háborús szenvedé­sekőrt kárpótolják. A rombolások és zavargások főként a bicskei, móri és adonyi járás községeiben öltöttek nagyobb méreteket. Bics­ke, Mór, Adony és Rácalmás községekben a rend helyreállítása vé­gett Budapestről kellett karhatalmat kivezényelni. 1 A féktelenségek és kilengések a községekben megszervezett nemzetőrségek és a he­lyi Nemzeti Tanácsok segítségével hamarosan megszűntek, az indu­latok némileg lecsendesültek. Fejér megyei szegényparasztok harca a földért A nyugalom azonban csak látszólagos volt, mert a mezőgazda­sági munkásokat, gazdasági cselédeket és törpebirtokosokat egyre nagyobb mértékben kezdte foglalkoztatni a földosztás, melytől sor­suk jobbrafordulását várták. A szegényparasztok bíztak a Nemzeti Tanács és a polgári demokratikus kormány ígéretében. Ezért nem voltak hajlandók a birtokosok földjén munkát vállalni. E r ősen re­ménykedtek abban, hogy „tavasszal úgyis megkapják a földet". Pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom