A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben
AZ AGRÁRKÉRDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1918—1919-BEN Az októberi polgári demokratikus forradalom győzelmének híre a budapesti események székesfehérvári szemtanúinak elbeszélései és az otthonukba vonatokon, kocsikon és gyalog hosszú sorokban hazasiető katonák révén Székesfehérváron és a megye községeiben viharos gyorsasággal terjedt el. Az események leírhatatlan hatást váltottak ki az emberekből. A nép a megye székhelyén és a községekben egyaránt az utcákra tódult és önfeledten ünnepelte órákon át az őszirózsás forradalom győzelmét, az értelmetlen háború végét és a békés viszonyok visszatérését. A négy éven át tartó háború alatt, a nélkülözések és szenvedések következtében töméntelen keserűség gyülemlett fel az emberekben. Csak ezzel magyarázható, hogy a forradalmi hevületben sok helyen kilengések és rendbontások történtek. Székesfehérváron a Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére október 31-én megalakult Városi Nemzeti Tanács minden erővel igyekezett a rendet fenntartani. Ez az erőfeszítés nagyrészben eredménnyel is járt. A községekben azonban a legtöbb helyen a fegyveresen hazatért és féktelen indulatokkal telített katonák elűzték a helyi hatóságok vezetőit, elsősorban a jegyzőket, akik meggyőződésük szerint otthon maradt családjaik háborús nélkülözéseit okozták. Majd megtámadták a kereskedők üzleteit, raktárait, a kocsmákat, szeszfőzdéket, egyes gazdatisztek lakásait és a uradalmak magtárait, hogy a háború vámszedőinek üzérkedését és a szegénység nyomorgatását megbosszulják, magukat pedig a háborús szenvedésekőrt kárpótolják. A rombolások és zavargások főként a bicskei, móri és adonyi járás községeiben öltöttek nagyobb méreteket. Bicske, Mór, Adony és Rácalmás községekben a rend helyreállítása végett Budapestről kellett karhatalmat kivezényelni. 1 A féktelenségek és kilengések a községekben megszervezett nemzetőrségek és a helyi Nemzeti Tanácsok segítségével hamarosan megszűntek, az indulatok némileg lecsendesültek. Fejér megyei szegényparasztok harca a földért A nyugalom azonban csak látszólagos volt, mert a mezőgazdasági munkásokat, gazdasági cselédeket és törpebirtokosokat egyre nagyobb mértékben kezdte foglalkoztatni a földosztás, melytől sorsuk jobbrafordulását várták. A szegényparasztok bíztak a Nemzeti Tanács és a polgári demokratikus kormány ígéretében. Ezért nem voltak hajlandók a birtokosok földjén munkát vállalni. E r ősen reménykedtek abban, hogy „tavasszal úgyis megkapják a földet". Pe-
