A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

repet játszik engedékenységük a központi pártvonallal szemben — mégis egy táborba taszítja őket a polgári radikálisokkal, akiknek felajánlott szavazatait oly magabiztosan utasították el. A „Székes­fehérvár és Vidéke a Népszava" úgy látja, hogy a kommunisták „ugrani akarnak a fejlődésben, ugrani egyenesen a falnak". 8 A „Szé­kesfehérvári Friss Üjság" — a Pajzs Pál által vezetett radikális párt lapja — dogmatikusnak nevezi még a március 20-i — történelmileg alaposan megkésett — számában is a kommunistákat: „Ti bolsevi­kiek! ingatag alapon alítok. . . most, itt: még nem lehet kommuniz­must csinálni. A magyar munkás nem követ benneteket ..." E szá­mában közli egyébként a lap a párt megyei szervezetének felhí­vását választóihoz — az országos választmány március 19-i ülése nyomán született határozatnak megfelelően — , hogy a választásokon az SZDP-re szavazzanak, „mert csak a szociáldemokrata többség biztosítja az ország nyugalmát és csak a Szociáldemokrata Párt fel­tétlen uralma az, amely a közelgő polgárháborút meg tudja akadá­lyozni és az egész világot átjáró kommunista forradalmat le tudja vezetni." Ezt a felhívást a március 20-i pártnapon fogadják el; sza­vazatainak kölcsönzése mellett azonban a pártvezetőség kifejezi azt a szándékát, hogy „a helyi politikában továbbra is ugyanolyan agi­litással, mint eddig, részt fog venni és a szervezkedést a legerélye­sebben folytatja"." Prohászka Ottokár megyéspüspök viszont éppen ezekben a napokban küldi ki egyházmegyei értesítőjét a katolikus lelkipásztorokhoz és abban házi feladatul a következő tétel kidol­gozását tűzi ki: „Miben ellenkezik a szociáldemokrácia a keresz­ténységgel? S szavazhat-e katolikus ember szociáldemokrata jelöltre, ha nem, miért? ha igen, milyen esetekben?" A téziseket az őszi koronán kell az esperesnek átadni. 10 Láthatóan aktivizálódott megyénkben március második felében valamennyi politikai irányzat és szervezet. A sajtó megnyilatkozások kifejezően adják vissza az aktivitás szellemét és tartalmát. Erre az egyértelmű kommunistaellenesség, a szociáldemokráciához való ár­nyalt viszony — az együttműködési szándéktól a teljes elutasításig — jellemző. A kommunista erőfeszítések, szervezkedési kísérletek és agitációs tevékenység nem befolyásolja jelentős mértékben a megye politikai életét. Ugyanakkor érzékelhető a megyében tevé­kenykedő politikai erők általános elrugaszkodása a reális történelmi helyzettől, amely semmiképpen sem a februári ellenforradalmi for­dulat irányába, hanem a forradalmi válság éleződése felé halad, amely válság március 21-én már túl is haladta a szociáldemokraták és a polgári pártok politikai koncepcióját. A Szociáldemokrata Párt vezetőségében működő baloldali erők egyelőre nem képesek ellen­súlyozni a hivatalos vonalvezetés kommunistaellenes tendenciáit, A politikai aktivitás azonban nemcsak a pártok tevékenységét jellemzi március derekán, hanem aktivizálódnak a tömegek is. Ezt az aktivizálódást részben befogja, a maga céljára hasznosítja a szo­ciáldemokrácia, másrészt a tömeg fellépése túlhaladja a pártpolitika manővereit és a népíorradalom irányába bontakozik ki. Bicskén például március közepére csaknem az egész felnőtt férfi lakosság szervezett munkássá lesz. Összesen 12 szakcsoport működik, az ipari munkások — az építők, a bőrösök, vasutasok, stb. — mellett meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom