A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Móra Magdolna: A szociális helyzet Fejér megyében a Tanácsköztársaság idején

menyei, úgy ennek karhatalommal fogunk érvényt szerezni." — jelenti ki a megyei direktórium.

14 Az állatösszeírások, körül félreértések is adódnak. Július 6-án a megyei közellátási megbízott közli a Népgazdasági Tanács táviratát: ,.Egyik községi direktórium értesített, hogy a húsanyag beszolgáltatásánál a teheneket is igénybe veszik . . . nem adható át olyan szarvasmarha, amelyre a földművelési főosztály vágási tilalmat állapított meg. Ennek alapján a tehenek rekvirálása mellőzendő."

15 Az összeírások elkészülnek. A sárbogárdi járásban a járási öszszesítő mellett megtaláljuk a községek eredeti bejelentéseit is, ahol néhány község a számszerű adatok bejelentését magyarázattal kíséri, meglévő állatállományának megtartása érdekében. így Alsószentiván megjegyzi, hogy mivel a Földművelésügyi Népbiztosság mentesíti a teheneket, így 55 összeírt tehene éppúgy, mint 48 hét éven aluli növendékmarhája mentesítendő. A sertésekkel kapcsolatban megemlíti, hogy olyan arányban pusztít a vész, hogy csak a birkaállomány 5 %-a vehető számba a húsellátás szempontjából.

16 A vajtai direktórium szerint a község sertésállománya a rendes létszám egyharmadára apadt a sertésvész következtében. A községi direktórium egyébként annyira aggasztónak találja azt a várható felzúdulást a faluban, amit az öszeírás keltene, hogy megjegyzi, következményeiért a felelősséget vállalni nem meri. „Amenyiben azonban a rekvirálás el nem kerülhető, az csak karhatalommal lenne foganatosítható."

17 , Rácalmás község intézőbizottsága a nincstelenségről panaszkodva így ír: „Sem sertésekkel, sem vágóállatokkal nem rendelkezünk."

18 A kálozi direktórium szerint viszont, ha a községben közfogyasztásra vágott állatokat veszi tekintetben, „a fejenként eső húsmennyiség nem haladja meg a heti 12 dkg-ot".

19 , Mint már utaltunk rá, a zsírellátással sem szerencsésebb a helyzet. A készletek a falusi gazdaságokban egyre fogynak, a megyei direktórium viszont az ország egészét tekintve sürgeti a népbiztosság és hadbiztosság közellátási rendeleteinek végrehajtását. A fokozottan jobb táplálkozást igénylő aratás-idő pedig küszöbön van. Június 30-án továbbítja a megyei közellátási megbízott a hadsereg-hadbiztosság táviratát a járási intézőbizottságokhoz. Ennek értelmében a csapatok zsírszükségletének fedezése július 8-ig folytatólag a helyi direktóriumok kötelessége. „A csapatok által igényelt zsírmennyiség a direktóriumok által foganatosítandó, felajánlás vagy rekvirálás útján rendezendő."

20 Néhány nappal később már július 22-ig tolódik az időhatár, és a hússzükséglet fedezéséről is szó van.

2

'

1 Július elején viszont a megyei direktórium közli a járási intézőbizottságokkal: „A 29 000 — 1919. sz. közellátási népbiztosi rendelet értelmében eszközölt feltárások során az eredményt feltüntető községi kimutatások adatai szerint a vármegye községeiben tekintélyes mennyiségű zsírfelesleg állapítottatott meg . . . átvétele és elszállítása a Közellátási Népbiztosság által elrendeltetett." A községeknek gondoskodni kell a rájuk eső mennyiség haladéktalan összegyűjtéséről, amelyet az Országos Sertésforgalmi Iroda vesz majd át maximális áron. A rendelkezés a járási tanácsokon keresztül figyelmezteti a