A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Móra Magdolna: A szociális helyzet Fejér megyében a Tanácsköztársaság idején

látása érdekében minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk arra, hogy a készletbirtokosok szempontjából feleslegesnek tekinthető gabona-, tengeri-, liszt-, hüvelyes-, burgonya-, hízott sertés-, szalonna és zsír-mennyiségek a közfogyasztás céljaira biztosíttassanak." A rendelet értelmében járási értekezletre kell hívni a 100 holdon felüli birtokcsckat, bérlőket és termelőszövetkezeti intézőket, és fel kell szólítani őket az önkéntes felajánlásra. Hívják meg hasonló értekezletre a községi tanácsok a 100 holdon aluli birtokosokat, bérlőket és egyéb készlettulajonosokat és a készleteket illetve felajánlásokat még ott az értekezleten vegyék számba. Értessék meg velük, hogy országos érdekről van szó. Ettől függetlenül el kell készíteni a hivatalos feltárást is „birtokról-birtokra", illetve „tanyáróltanyára". A múltakon okulva hangsúlyozza a rendelkezés, hogy nem mindegy, ki végzi ezt a kényes megbízást. ,,A falu tanácsa ezzel a feladattal elsősorban azokat az ellátatlan proletártagjait bízza meg, kik egyrészt mint földműveléssel foglalkozók a készletek megállapításához értenek, másrészt pedig meg van bennük az igyekezet, hogy nélkülöző proletártestvéreik segítségére siessenek." A rendelet — a legapróbb körülményre is figyelve — írja elő a számbavétel módszereit s az esetleges fellebbezés módját. Leszögezi, hogv az elszállítást a kijelölt központok végzik. A bizományosok ellenőrzése a tanácsok feladata, a visszaélések, szabálytalanságok jelentése azonnali kötelességük, viszont jóakaratú támogatásuk ugyanakkor legfőbb biztosítéka a begyűjtések eredményességének. Mikor Wagner József, a megyei direktórium közellátási megbízottja a kiadott körlevélre utal május 10-én a járási és községi tanácsokhoz intézett leiratában, a maga részéről hangsúlyozza: „A rendeletben körülírt fontos cél érdekében felhívom címet, hogy a legnagyobb körültekintéssel, gyorsasággal és eréllyel foganatosítsa."

1 A Közellátási Népbiztosság idézett rendeletének gyors végrehajtását bizonyítja, hogy a Szocialista Termelőszövetkezetek Fejér megyei Központjában a szocialista termelés politikai megbízottja már április 22-én kimutatást készít a megyénkből Budapestre szállított élelmiszerekről. Eszerint 3327 db sertés, 46 db ökör, 400 kg zsír, 1850 q burgonya, 60 q árpa, 200 q főzelék, 222 q búza, 274 q rozs, 3818 q csöves és 80 q morzsolt kukorica indult útra a főváros felé. A lajostelepi kertgazdaság még április elején átadott szállításra 1004 q zöldségfélét.

2 A közellátás a megye területén belül a gyors és tervszerű intézkedések mellett sem zavarmentes. A szállítási nehézségek sok zökkenőt és időbeli eltolódást eredményeznek. A Csákvári Hengermalom munkástanácsa így számol be 1919. április 4-én a megyei direktóriumhoz küldött, szénkiutalást kérő írásában. „A vámkeresmények gyors átvételének legfőbb akadálya a zsák-hiány és a vasútállomás hiánya ... 3 év óta új zsákot nem kaptunk. A készlet nagy része a forradalom első napjaiban vasúti szállításoknál, vámmalmoknál elkallódott.". . . . Panaszkodnak, hogy a legnagyobbrészt a távoli lovasberényi állomáson tudják csak a vámkeresményeket átvenni, mert Vértesbogláron a forgalom szünetel. Az állomásra való közlekedést az is nehezítette, hogy saját fogataikat többnyire szén-fuvarozásra